Hol tilos a dohányzás?

Úgy érzékelem, egyre szigorodik a dohányzást tiltó szabályozás, sok közterületen mégis látok vígan pöfékelő embereket. Nagy dohányosból vedlettem át magam is az elmúlt évtizedben a dohányzásmentes életmódot népszerűsítő felnőtté. Bevallom, ezt az átváltozást elsősorban a gyermekeimnek köszönhetem. Szeretném őket megvédeni a passzív dohányzás ártalmaitól (és a többi embertársamat is), ezért szívesen venném, ha részleteznék a témát. Elsősorban az érdekel, hol tilos a dohányzás, és milyen következményekkel számolhatnak a törvényszegők.

A nemdohányzók védelméről szóló, 377/2004-es törvény hetedik paragrafusa felsorolja azon nyilvános helyeket és közterületeket, ahol tilos a dohányzás.

Tilos a dohányzás a (i) közforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközökön és a tömegközlekedéshez kapcsolódó építményekben, például reptereken, vasúti létesítmények és pálya tartozékainak a személyforgalom számára megnyitott területein (például vasútállomáson, peronon), buszpályaudvarokon, megállókban és felszállóhelyeken, nyílt légterű felszállóhelyeknél azok négyméteres körzetét is beleértve, (ii) egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórházakban, rendelőkben), kivéve a pszichiátriai osztályok dohányzásra kijelölt helyeit, (iii) közoktatási intézményekben (bölcsődétől kezdve az óvodán, alap- és középiskolán át a főiskolákkal és egyetemekkel bezárólag), valamint diákszállókon és játszótereken, (iv) szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények területén, kivéve a dohányzásra kijelölt helyeket, (v) színházakban, mozikban, kiállítótermekben, múzeumokban, galériákban és egyéb kulturális és sportlétesítményekben, valamint az üzletekben/boltokban, (vi) hivatalokban – a dohányzásra kijelölt helyeket kivéve; üzletházakban és bevásárlóközpontokban a dohányzásra elkülönített helyeket és helyiségeket kivéve – ez utóbbiakat azonban úgy kell megoldani, hogy onnan ne áramoljon ki a füst a nyilvános helyekre, (vii) nyilvános étkezési helyeken, kivéve azoknak megfelelően elkülönített, az alapterületük felénél kisebb részeit, melyeket szintén úgy kell megoldani, hogy ne áramoljon ki a füst a nyilvános helyekre, miközben a nemdohányzó helyiséget a bejáratnál kell kialakítani, (viii) a testápolással kapcsolatos létesítményekben (pl. szaunákban, szépségszalonokban) és (ix) a fiatalkorúak büntetés-végrehajtó intézményeiben és fogdáiban.

A fenti felsoroláson túl az egyes helyi önkormányzatok még általános érvényű rendeletben korlátozhatják vagy tilthatják a dohányzást a nyilvános helyeken és közterületeken.

Azon munkahelyeken, ahol nemdohányzók is dolgoznak, a munkáltató köteles betiltani a dohányzást.

A dohányzási tilalom megszegése kihágásnak minősül, mely 331 euróig terjedő bírsággal sújtható. 497 euróig terjedő bírságot róhatnak ki azon személyekre, akik dohánytermékhez juttatnak hozzá tizennyolc éven aluli fiatalokat.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)