Hamarosan csatasorba állnak a falugazdászok

Képzésük a napokban kezdődött meg Karván. Míg Magyarországon már mintegy 650 falugazdász tevékenykedik, nálunk ilyen hálózat eddig nem létezett.

Adminisztratív terhek

A falugazdász program szlovákiai beindításának szorgalmazója a Gazda Polgári Társulás és a dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Agrárkamara volt. Varga Péter, a Gazda PT elnöke, a képzés helyszínéül szolgáló Karvai Szakközépiskola igazgatója szerint a falugazdászok feladata az lesz, hogy segítsék a szlovákiai magyar gazdálkodókat eligazodni a folyton változó törvényi szabályozások közt, a támogatások lehívásában, az adminisztratív feladatok elvégzésében, felhívják a figyelmüket a pályázati lehetőségekre és együttműködésre is ösztönözzék őket. Mészáros Győző, a Gazda PT tagja és szaktanácsadója emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában hiányoznak a megyei és járási mezőgazdasági irányító szervek, ezért az információk nagyon nehezen jutnak el a termelőkhöz, főleg a kis- és közepes gazdálkodókhoz. Ezt a hiányosságot enyhítené részben a falugazdász-hálózat.

Tanár, barát, pap 

A falugazdászok képzésének szakmai hátterét a gödöllői Szent István Egyetem adja. A képzés három modulból áll. Az első egy tréningjellegű képzés, amely a hatékony kommunikációra, a konfliktuskezelésre, az együttműködés javítására irányul. A második modulban az ismeretátadás, a harmadikban a pályázatírás módszertanával ismerkednek a résztvevők. A képzés egy szakmunka leadásával zárul, amelyben saját régiójukat mutatják be, felvázolva annak potenciálját, termelési és humánerő-adottságait. „Abból lesz jó falugazdász, aki képes hosszú távú kapcsolatot kialakítani másokkal, empatikus, kommunikatív, ott van a terepen, át tudja adni tudását – sorolta Kozári József egyetemi docens, a Szent István Egyetem szaktanácsadási központjának vezetője. – Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy személyben tanár, barát és pap. Tanár, aki megfelelően át tudja adni a szükséges ismereteket. Barát, mert bizalmi viszonyt kell kialakítania a gazdákkal, és pap, mert el kell hitetnie velük, hogy amit mond, illetve tanácsol, az valóban az ő érdekeiket szolgálja.” Magyarországon a hatszázötven falugazdászon kívül négyszáz tanácsadó is tevékenykedik. Míg az előbbiek főleg az adminisztrációs feladatokban segítik a vidéki vállalkozókat, az utóbbiak szakmai tanáccsal látják el őket például a fajtaválasztást, a növényvédelmet, a fejlesztési irányokat illetően. Nálunk várhatóan nagyobb átfedés lesz a két funkció közt, a falugazdásznak jelentkezők egy része már jelenleg is tanácsadással foglalkozik.

Összefogás kell

Közéjük tartozik a vágfarkasdi Narancsík János, aki már évek óta növényorvosként látja el szakmai tanácsokkal a gazdákat. „Az ágazatban dolgozók átlagéletkora közelít a hatvanhoz – mutatott rá. – Az idősebb generációhoz tartozóknak sokszor hiányosak a törvényi ismereteik, nem tudják követni az új előírásokat, a pályázati kiírásokat. A gazdák többsége igényli és el is fogadja a tanácsot, de ehhez jó kapcsolatot, bizalmi viszonyt kell velük kialakítani.” Az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdése pedig az lesz, sikerül-e együttműködésre, összefogásra bírni a kis- és középnagyságú gazdálkodókat. Narancsík példaként a sárgarépa-termesztést említette a Csallóközben. A nagy üzletláncok akkor igénylik a helyi terményeket, ha megfelelő mennyiségben tudják azt szállítani a helyi gazdák. Ehhez viszont össze kell fogniuk, termelői és értékesítési szövetkezeteket létrehozni, amelyek közösen vásárolnának vetőmagot, speciális munkagépeket, csomagolótechnikát stb.. Varga Péter szerint a falugazdászok abban is segíteni tudják majd a gazdákat, hogy milyen speciális növényekkel érdemes foglalkozni. Példaként a gyógynövényeket hozta fel. 

Termelői piacok

„Ahhoz, hogy a falugazdász program valóban jól működjön és betöltse küldetését, arra is szükség van, hogy a polgármesterek felismerjék: a gazdálkodókra nemcsak akkor kell odafigyelni, amikor az adókat kell befizetni – mondta Mészáros Győző. – Arra kérjük a települések vezetőit, hogy segítsék a falugazdászok munkáját, akár azzal, hogy megfelelő helyiséget adnak nekik a találkozásokhoz. Másrészt néhány falu összefogásával, pályázati forrásokat kihasználva állandó termelői piacokat lehetne létrehozni, ahol a kistermelők rendszeresen értékesíthetnék megtermelt árujukat, legyen az gyümölcs, zöldség, baromfi vagy különböző tejtermékek.” Varga Péter mindehhez hozzátette: a jelenlegi trendeket figyelembe véve 2023-ra 21 ezer munkavállaló hiányzik majd az agráriumból. Az ország keleti részeiben már tapasztalható, hogy a fiatalok elvándorlása miatt kiürülnek a falvak, térségek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fiatalok vidéken tartásához sokkal jobban oda kell figyelni a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre, a kis- és közepes gazdálkodókra. Ehhez jelenthet egy kis, de fontos lépést a falugazdászok hálózatának kiépítése.

(vm)