Ha a dallam megtalálja a verset

Balassi Bálint korában népszerűek voltak az énekmondók, maga Balassi a verseit is megadott dallamokra írta. Később irodalom- és zenetörténészek próbálták ezeket rekonstruálni, megtalálni a megfelelő dallamot. A vers megzenésítése később is napirenden maradt, elég ha a Himnuszra vagy Egressy Béni munkásságára gondolunk. Petőfi több versét is így ismerte meg a nagyérdemű. A kilencvenes években nálunk is divatja lett a megzenésített verseknek, megjelentek az első fecskék, s öt évvel ezelőtt a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny szervezői külön kategóriát hoztak létre, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a műfaj kedvelői számára. Amilyen nehéz volt a kezdet (az első években két-három csoport, illetve szólista akadt), az utóbbi két évben már felduzzadt a mezőny, s felvetődött a gondolat, hogy önálló műfajként élhetné az életét. Az idei győztes Forrás együttes, amely füleki gimnazistákból alakult, adta az ötletet a helyi Csemadoknak, hogy életre hívják a fesztivált, amelyre közel telt ház volt kíváncsi. Zsapka Attila, Emmer Péter és Sotkovszky Lajos évek óta zenélnek együtt, de más formációkban is fellépnek. Ők kezdtek, s nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is szórakoztatták. Különösen elbájolta a közönséget Petőfi Boldog éjjel c. versének szokatlan zenei megformálásával, de az egész közönség velük együtt énekelte Kányádi Sándor és Kulcsár Ferenc gyerekversét. Őket követte a Horňák házaspár Buzitáról, akik pár éve zenélnek, s az idén jelent meg első hanghordozójuk is, amelyen Gál Sándor és Mihályi Molnár László megzenésített versei találhatók. A Nagy Gabriella, Rakottyai Katalin, Bernát Gábor, Illés Gábor összetételű Forrás előadásában József Attila két versét, Balla D. Károly, Vécsey K. Mária és Kövesdi Károly egy-egy versét hallottuk saját megzenésítésükben. Tóbisz Titusz a kassai konzervatórium opera szakos hallgatója. Hangfekvéséhez a komoly, hazafias dalok állnak közel, aktuális volt az Aradi ballada Szászi Zoltán megverselésében, Petőfi Ha férfi vagy c. költeménye és Pál Lajos Felvidéki kopjafák c. zord hangulatú verse. Az est a későbbiekben sem ütött meg vidámabb hangot, hisz Tóbisz Tituszt a kassai Pro Patria Társulás követte Leköpve mindenütt c. Villon-estjével. Gál Tamás, Kováts Marcell és a Sallai István helyett beugró Zsapka Attila az est messze legmaradandóbb élményét nyújtották. Szinte kézzel tapinthatóvá vált a nihil, s mégis ott maradt bennünk némi remény. Egy lepusztult, rohadásra ítélt világban megjelent a jézusi eszme. A világ, amely semmiben sem különbözik a maitól. A jogállam, ahol a pénz az úr. Ezt már József Attilától idézi Hobo, azaz Földes László, aki szemmel láthatóan haknikiruccanásnak vette a füleki utat. Előbb a nézők zavarták, aztán a bizonytalan szövegtudás. Füleken felvezetett József Attila estje fényévnyire volt attól a Hobo-József Attila metamorfózistól, amelyet 1992-ben a Katona József Színházban megélhettünk.