A lakosság túlnyomó részének nincs személyes tapasztalata a közösséggel (TASR-felvétel)
Diszkriminációra panaszkodnak a romák, és a felmérések őket igazolják

Miközben az Állami Számvevőszék (NKÚ) a romaügyi hivatal hatástalan működésével kapcsolatban vizsgálódik, az Alexander Daško vezette testület az elmúlt hetekben két részletben egy felmérést is megjelentetett arról, hogy milyen diszkriminációval szembesül a közösség Szlovákiában.
A Számvevőszék – mint ahogy arról lapunkban is tudósítottunk – a támogatási rendszerek hatékonyságát, a bürokráciát és az átláthatatlanságot vetette a hivatal szemére. Szerepelt a megállapítások között, hogy a hivatal valós hatáskörök nélkül, homályos szabályozással működött, az alkalmazottakat is rendszerszintű szempontok szerint vették fel.
A hivatal ugyanakkor az elmúlt napokban közzétett egy olyan felmérést, amely részleteibe menően foglalkozik a roma lakosságot érő diszkriminációval. A Focus ügynökség által végzett közvélemény-kutatás célja, hogy rávilágítson a többségi társadalom hozzáállására a romákkal kapcsolatban. A kutatást 2024 decemberében készítették, és része a 2030-ig érvényes, romákat érintő egyenlőségi és inklúziós stratégiának.
A lakosság harmada negatív
A felmérés szerint a megkérdezettek 33 százaléka nyilvánította ki a negatív véleményét a romákkal szemben, míg mindössze a válaszadók öt százaléka viszonyult pozitívan a népcsoporthoz. A válaszolók 61 százaléka semlegesen tekintett a romákra.
A legelutasítóbb hozzáállással az eredmények szerint elsősorban Kelet-Szlovákiában, valamint Pozsonyban lehet találkozni. Kassa megyében 42, Pozsonyban 38, Eperjesen pedig 36 százalékban nyilatkoztak negatívan a romákról, a legkisebb mértékű averziót Trencsén megyében mutatták ki, ahol mindössze a válaszadók 18 százalékának jutottak eszébe negatív asszociációk a közösségről.
A férfiak (36 százalék) elutasítóbbak a romákkal szemben, mint a nők (29), valamint a kétkezi munkások (41) körében is magasabb az arány, mint a hivatalnokok, vagy magasabb kvalifikációval rendelkező alkalmazottak körében.
Érdekesség, hogy a legtöbb pozitív visszajelzés a nemzeti kisebbségek köréből érkezett a roma lakosság kapcsán (17 százalék), de a magyar válaszadókat külön mérték. A magyar nemzetiségű mintában még a szlováknál is kisebb arányban fordultak elő a pozitív jellemzések – a szlovákok 4,9, a magyarok 4 százaléka tekint inkább szimpátiával a romákra.
A romákkal szimpatizálók átlagon felül fordulnak elő az alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadók (11 százalék), valamint a progresszív irányultságú megkérdezettek (19) körében. Ami érdekes, hogy a magukat nem progresszívként, hanem liberálisként meghatározó válaszadók pont annyira elutasítóak a romák kapcsán, mint a nemzetiek – mindkét csoport esetében csak 3-3 százalék nyilatkozott pozitívan a romákról.
A tapasztalat számít
A helyi viszonyok sokat számítanak a csoport megítélésében: akiknek pozitív a személyes tapasztalatuk a romákkal, azok hajlamosak a közösséget is kedvezőbben megítélni és fordítva, a rossz tapasztalatokkal rendelkező, vagy a romak közösségtől távolabb élő válaszadók elutasítóbbak. Például a válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy vannak roma barátai, ezzel szemben a megkérdezettek 49 százaléka még soha nem látogatott el egy romák lakta lakásba vagy családi házba – még akkor sem, ha maguk is egy vegyesen lakott településen élnek.
Alexader Daško romaügyi kormánybiztos szerint az eredményeket az is befolyásolhatja, hogy sokak álláspontját a televíziós programok vagy az újsághírek formálják – miközben a romák többsége nem elszigetelt közösségekben él, nem követ el bűncselekményeket és a sztereotípiákkal ellentétben hangszeren sem játszik.
A lakosság érzései alapján a romák a legelutasítottabb csoportnak számítanak Szlovákiában. A Focus kutatása alapján a megkérdezettek 54 százaléka véli úgy, hogy a romák diszkriminációjával problémák vannak. Ez nagyobb, mint a nemi irányultság (43 százalék), a rassz (39), vagy a nemzetiségi alapon (33) vélt diszkrimináció aránya.
Általánosságban véve azok, akik pozitívabb véleménnyel vannak a romákról, nagyobb mértékben is gondolják azt, hogy ezt a csoportot a többség hátrányosan kezeli. Az országos minta 74 százaléka utasítja el, hogy ingatlant adjon bérbe romáknak, annak ellenére is, hogy a negatív választ adó megkérdezettek negyede járt csak romák által lakott otthonokban. A válaszadók 82 százaléka gondolja úgy, hogy a szociális segélyek rendszere a romák számára kedvező, 72 százalékuk szerint a közösség tagjai büntetlenül megszeghetik a törvényt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.