A romák támogatása pazarló és eredménytelen – az NKÚ jelentése lesújtó képet fest a romaügyi hivatal működéséről

Az NKÚ ellenőrzése rávilágít: a romaügyi hivatal nem látja el feladatait elégségesen.

A tisztázatlan hatáskörök, a támogatások jóváhagyásával kapcsolatos túlzott bürokrácia, az emberi erőforrások átláthatatlansága és a belső ellenőrzés hiánya miatt a felhasznált pénzeszközök nem érik el a kívánt hatást, állapította meg a számvevőszék egész konkrétan.

Az átfogó audit összeférhetetlenségi és nepotizmusra utaló eseteket is feltárt.

„A marginalizált roma közösségek támogatási rendszere hosszú távú vízió, koordináció és meghatározott mérhető célok nélkül működik. 

A pénzeszközöket anélkül költik el, hogy tényleges hasznosságukat kiértékelnék. 

Ez a hozzáállás formális, nem hoz pozitív változásokat, és akár a közpénzek pazarlásához is vezethet” – értékelte az ellenőrzés eredményeit Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.

Azok, akik nap mint nap szembesülnek a roma integráció vagy inklúzió témájával – olyan települések polgármesterei, ahol nagyszámú marginalizált roma lakos él, vagy maguk a romák – az Állami Számvevőszék jelentése nélkül is erre a következtetésre jutnak, fogalmazta ezt meg nagyon találóan Zuzana Kumanová néprajzkutató, aki 2020 és 2021 között a kulturális minisztérium államtitkára is volt.

A legnagyobb probléma a romahelyzettel kapcsolatban éppen az, hogy ugyan akadnak bőven pozitív példák, de ezek gyakran egyénektől függenek, túlmutatva a rendszeren, és jelenleg nem beszélhetünk valódi rendszerszintű megoldásokról. De haladjunk sorjában.

Mi derült ki?

Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a kompetenciák nincsenek letisztázva, ami káoszt eredményez.

„A jelenlegi rendszer úgy van beállítva, hogy a kormánybiztosi hivatalnak nincs reális esélye szükséges intézkedéseket átvinni hatékonyan” – magyarázta a számvevőszék. Ami pedig a konkrétumokat illeti:

• 2021 és 2023 között 463 megállapodást kötöttek munkaviszonyon kívüli munkavégzésre, és több mint 1,6 millió eurót fizettek ki ezekért a tevékenységekért
• Rokonokat és ismerősöket részesítettek előnyben, amikor „külsős” munkavégzésről állapodtak meg
• Az álláshelyek 85 százalékát ideiglenes szerződéssel rendelkezők töltötték be
• Nem értékelték ki megfelelően a projektekre fordított források felhasználását
• A szociális és kulturális támogatások jóváhagyásának folyamata hosszadalmas és bürokratikus
   

Valamint az is nehezményezhető, hogy a hivatalnak 2021 és 2022 között nyolc hónapig nem volt rögzített szerkezeti felépítése, ami pontosan meghatározta volna a feladatokat és hatásköröket. És az sem mellékes, hogy – az Európai Unióval kötött partneri egyezmény megkötésével ellentétben –

nem hozták létre a kormány roma inklúziós bizottságát,

amelynek az EU-s pénzügyi támogatás hatékony felhasználását kellene ellenőriznie. Ennek élén egyébként ugyancsak a kormánybiztosnak kéne állnia.

A miheztartás végett: 

az Alexander Daško vezette hivatal nagyjából 400 millió euró uniós forrás elosztásáért felel.

Mit bírál az ellenzék?

Az SaS képviselője, Vladimír Ledecký az alkalmazottak magas száma előtt is értetlenül áll.

A romaügyi biztos hivatalának jelenleg 290 alkalmazottja van. Ez több, mint a sport- és turisztikai minisztériumé, és az eredmények nagyon rosszak

– mondta, de azt is problémásnak tartja, hogy konkrétan mire fordítanak jelentős összegeket.

„20 millió a roma mediális központra. Érdekelne, hogy fog 20 millió egy roma médiaházra a legszegényebbeknek segíteni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az SaS a különböző tanulmányokra fordított százezreket sem látja indokoltnak.

A hivatal úgy reagált a felvetésre, hogy a roma kisebbségnek minimális médiatér jut. Úgy vélik, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a marginalizált roma közösség tagjainak számottevő része nem beszéli a szlovák nyelvet, így a médiaház és a nemzetiségi adások hozzájárulnak a tájékoztatáshoz.

Azt pedig, hogy túl sokan dolgoznának a hivatalban, Daško egyértelműen visszautasítja, mondván, hogy a romák száma Szlovákiában nem hivatalosan 700 ezerre tehető, így indokoltnak látja az alkalmazottak számát.

Mit tanácsol a számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék kategorikusan kijelenti, hogy a roma közösség támogatási rendszerén változtatni kell. Ajánlásai szerint elsősorban aktualizálni kell a stratégiát, hogy konkrét és mérhető célokat határozzon meg. A folyamatok digitalizálása, a közpénzek felhasználásának következetes belső ellenőrzése és a kompetenciák letisztázása egyaránt szükséges. Valamint elengedhetetlen a kérdésben releváns minisztériumok közötti együttműködés javítása.

Ha valódi javulást akarunk elérni a marginalizált közösségek életkörülményeiben, és aktívan be akarjuk vonni őket a szlovákiai társadalom életébe, nem elég pénzt költeni formális és gyakran hatástalan projektekre. Lényeges, hogy ezt a pénzt értelmes módon fektessük be, hogy a marginalizált roma közösség tagjai felelősséget vállaljanak a jövőjükért, és hogy az állam célzottan segítse őket ebben a nehéz kihívásban

– összegzett az NKÚ elnöke.

A számvevőszék egyúttal külön felszólította Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumot –  mint az európai pénzügyi támogatások gazdaságos és törvényes felhasználásáért felelős szervet –, hogy vizsgálja meg a romaügyi hivatal működését a megállapítások súlyának fényében.