A város négy bekötőútján monumentális, tölgyfából faragott tábla köszönti az érkezőket
Gúta 750 éves – testvértelepüléseivel közösen ünnepelt a város
Üdvözlő- és emléktábla-avatás, testvértelepülési szerződés aláírása, időkapszula elhelyezése, könyvbemutató, imázsfilm vetítése, templomi koncert, futás – a programok a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából rendezett hétvégi ünnepségsorozat részei voltak.
„Gúta legkorábbi említése 1268-ból származik villa Guta alakban, amikor IV. Béla király komáromi várbirtokokat leíró oklevele mint Bogya falu szomszédját, az esztergomi érsek birtokát említi” – olvasható Angyal Béla helytörténész könyvében, amely a jubileum kapcsán jelent meg. A pénteki ünnepi testületi ülésen jelen voltak Gúta testvértelepüléseinek – Mezőberény, Kisbér, Galgaguta, Medgyesegyháza – képviselői; a sor Pitvarossal bővült, amellyel évtizedek óta szintén szoros kapcsolatokat ápol Gúta, de csak most írták alá a hivatalos együttműködési szerződést.
A „gútai nemzet”
Horváth Árpád polgármester köszöntőjében szólt azokról az évszázadok folyamán kialakult sajátosságokról, amelyek a gútai embereket megkülönböztetik a környező közösségektől, és amelyek a „gútai nemzetet” jellemzik. Ezek szerinte a rendkívül kritikus szemléletmód, a fejlett igazságérzet a melléjük társult csökönyösséggel, daccal együtt, de ugyanígy a történetekből ismert leleményesség, furfangos észjárás, továbbá a befogadás, ám csak a saját értékrendjét nem veszélyeztető mértékig. Nem működik azonban velük szemben a megfélemlítés, a nyomásgyakorlás, a polgármester példaként a hontalanság és a reszlovakizáció idejét említette, amikor az országos átlaggal összehasonlítva sokkal kevesebben, a lakosok kb. 5 százaléka írta alá reszlovakizációs kérelmet.
Tájékoztatótáblák
Péntektől a város négy bekötőútján monumentális, tölgyfából faragott tábla köszönti az érkezőket. Rajta a város uralkodó elemei: a mai címer alapjául is szolgáló gútai vár, a település mellett hömpölygő folyók, a tanyavilágot jelképező gémeskút, valamint a hal, ami egyrészt az itteniek hajdani fő megélhetési forrására, másrészt a város túlnyomó többségét alkotó keresztény lakosságra utal. Az emléktábla tervezője Nagy János László fafaragóművész, kivitelezője Gerendás Norbert fafaragó. A tábla leleplezését követően a helyi galambász egyesület 750 postagalambot röptetett fel a helyszínen. A Palkovich Viktor Társulásnak köszönhetően az évforduló kapcsán újabb négynyelvű, turisztikai tájékoztató táblapárt is kihelyeztek, ezúttal a fahíd szomszédságába, amelyeken a Kis-Duna holtágairól, a Dögösről és a Békavárról olvasható leírás; az eddigi tájékoztatótáblák a templomkertben és a Szent Rozália parkban találhatók.
Időkapszula a parkban
A helloGúta Polgári Társulás időkapszula elhelyezésével tette emlékezetessé az ünnepet, a lakosok a jövőnek szóló üzeneteiket helyezték el benne. Kerültek a kapszulába levelek, fényképek, magyar és szlovák sajtótermékek, de üzeneteket tartalmazó adathordozó és 52 fokos házi pálinka is.
Forró Tibor, a társulás elnöke azt kívánta, hogy a most jelen lévők közül 50 év múlva minél többen részesei lehessenek a kapszula kiemelésének is. Az időkapszulát egy angyalt ábrázoló szobor rejti magában, Angyal Titusz művészkovács alkotása.
Két hiánypótló kiadvány
A jubileumhoz időzítve két értékes kiadvány is megjelent. Az egyik Angyal Béla: A 750 éves Gúta – A város története és néprajza az írott források tükrében című terjedelmes, a szerző több évtizedes kutatómunkáját összefoglaló, fényképekkel gazdagon illusztrált, számtalan dokumentumot felvonultató hiánypótló könyve, amely 8 teljes lakossági névjegyzéket is tartalmaz az 1570-1847-es időszakból. A gútai alapiskolások számára készült a Bagita Judit, Madarász Róbert és Varga Tamás pedagógus által jegyzett Gúta – Helytörténeti és földrajzi regionális ismeretek című kiadvány, amely segédtankönyvként szolgál majd. A könyv ötletgazdái Rigó Magdolna és Koczkás Beáta, az apropóját két népszavazás adta. A gútaiak kétszer szavazhattak már a város történelmi nevének visszaállításáról, először 1991-ben, amikor a jogosultak 64 százaléka vett részt a voksoláson, és 93 százalékuk szavazott a Gúta névre, 2012-ben viszont már csak 40 százalékos volt a részvétel és kétharmad az igenek aránya. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy egy nemzedékváltás után az elődök által oly sokat emlegetett „gútai nemzet” fogalma talán már a múlté. Hogy ez ne így legyen, abban nyújthat segítséget ez a kiadvány.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.