Fűje sarjad mezőknek

A CAMPUS Polgári Társulás szervezésében érkezett a Csavar Színház a peredi kultúrházba, hogy bemutassa a falu szülötte, Száz Pál füveskönyvéből készült Fűje sarjad mezőknek című előadását.

A színház jövője

A több mint háromszáz fős nézőtér kisebb része telt meg, de aki ott volt, láthatóan nagyon jól szórakozott. A poénok helyénvalóak voltak, nem erőltetettek, miközben a megható és elgondolkodtató jeleneteknek is jutott tér, igazi katartikus élményt adó művet kaptak a nézők a színészházaspár, Kiss Szilvia és Gál Tamás, a Csavar Színház alapítóinak előadásán, akiknek játékát Varga Gábor zenei kísérete tette teljessé. A vidéki szerepléssel kapcsolatban Gál Tamás lapunknak elmondta, tisztában vannak vele, hogy a magas irodalom mindig csak egy réteget ér el, ezért ha egy településen 100-150 néző elmegy az előadásra, akkor érdemes ott lenniük.

„A nagyvárosokban teltházzal játszunk, de a falvakra is ki kell menni, hogy valami többet nyújtsunk, mint ami a falunapok kínálata. A Csavar Színház több mint húsz évvel ezelőtt jött létre, az első előadásunkon Nádszegen heten ültek. Nem szabad feladni ezt a munkát, mert látható a fejlődés, évről évre több embert vonzanak a színházi előadások, főleg azokon a helyeken, ahol megszokják, hogy lehetőség van az ilyen fajta szórakozásra is. Abban látom leginkább a színház jövőjét, hogy a helyi szervezetek, polgári társulások erősödjenek meg annyira, hogy fogadni tudják az előadásokat, színházakat vagy a szintén polgári társulásként működő színtársulatokat. Ehhez leginkább úgy tudunk segítséget nyújtani, hogy együttműködünk velük”

– fejtette ki Gál Tamás.

Izgatottság és öröm

A színész bevallotta, más érzés volt Pereden, a könyv szerzőjének falujában előadni a darabot, jobban is izgult az előadás előtt, mint máskor.

„Ahhoz az élményhez tudom hasonlítani, mint amikor Nagy László Rege a tűzről és jácintról című művét a Kor-Zár zenekarral közösen adtuk elő az író szülőházában, Iszkázon, és fia, Nagy András is ott volt a nézők között. Annyira tetszett neki az előadás, hogy több helyszínre az ő ajánlásával jutottunk el. Fölfoghatatlan öröm volt számunkra, ahogy az is, amikor Pali először megnézte ezt a darabot. Azért is izgultunk nagyon, mert ő nem csak jó tollú író, hanem rendező és színész is egyben. Megható volt, ahogy teljes elragadtatással beszélt róla. Pereden előadni a művet azért volt nagy öröm, mert ott léptünk színpadra, ahol az játszódik, ahonnan kinőtte magát ez a nagyon nagy tehetségű ember. A környezet, a kicsi korban ért hatások is mindig meghatározzák az egyén fejlődését, az egész falu nevel”

– véli a színművész.

Vissza az ősökhöz

A Fűje sarjad mezőknek című könyv egyedi módon a peredi tájszólás hangjelölésével íródott. Gál Tamást arról is kérdeztük, okozott-e nehézséget a szöveg megtanulása emiatt.

„Én Vásárút nyelvjárási közegében nőttem fel, ahol más, de mégis hasonló nyelvjárást használnak, mint Pereden. A könyv olyan, mintha a mi őseinkről is szólna. Az a zseniális a műben, hogy mindannyian a saját ősünknek tekinthetjük azt az öreganyát és öregapát, akik mesélik a történetet. Az hagyján, hogy mi ezt értjük, de biztosan mondhatom, hogy érti a gömöri, a budapesti vagy a győri közönség is. Sokáig szégyen volt tájnyelven beszélni, de szerencsére ebben is van változás, manapság újra divat lett, más színházi társulatok is, de mi is megjelenítjük több népies darabunkban a különféle tájszólást, és bátran használjuk, mert ez a miénk, ettől vagyunk autentikusak. Jóleső érzés, hogy így is visszatérhetek az őseimhez”

– zárta a beszélgetést Gál Tamás.