Fórumot tartottak a romaproblémáról Gútán

V. KRASZNICA MELITTA

A fórumon részt vett Dušan Dragúň komáromi járási rendőrkapitány, Horváth Árpád polgármester, Tibor Žifčák, a gútai körzeti rendőrség igazgatója, Mészáros Árpád, a városi rendőrség parancsnoka, Kögler Zoltán, a közrendvédelmi bizottság elnöke, valamint Kardos Attila bátorkeszi roma aktivista.

Szeretnék megelőzni

a nagyobb bajt

A bevezetőben Halász Béla emlékeztetett a város közbiztonságának fokozatos romlására, a sorozatos betörésekre – amelyek után néhány hónapig polgárőrség is működött a városban –, a Dankó Pista telepen egy koccanás következtében kialakult lincshangulatra, valamint a Radnóti utcában lakók életét megkeserítő összeférhetetlen roma család okozta gondokra. „Nem szeretnénk megvárni, hogy nálunk is az olaszliszkaihoz hasonló eset forduljon elő (egy autó elsodort egy roma gyereket, nem sérült meg, de a romák halálra lincselték a járművezetőt – a szerk. megj.), vagy ellenpéldaként az ógyallai lövöldözést említhetném (egy városi rendőr három romát lelőtt és kettőt megsebesített – a szerk. megj.). E fórum célja a megelőzés” – mondta Halász Béla Dušan Dragúň azon megjegyzésére reagálva, hogy Gútán sem rosszabb a helyzet, mint bárhol az országban. Horváth Árpád úgy vélte, 2009 óta tapasztalható fokozatos romlás, amikor Komáromból több tucatnyi alkalmazkodni képtelen cigány családot költöztettek ki, szétszórva őket szinte az egész Komáromi járás területén, beleértve Gútát is. Ezek az összeférhetetlen családok nem találták meg a közös hangot a helyi roma közösségekkel sem, Gútán még petíciót is írtak ellenük a helybéli cigányok. „Az utóbbi időben viszont nem egy olyan esetet regisztráltunk, amikor a Dankó Pista telepen élők 3–4 ezer euróért eladják házukat, néhány hónap alatt felélik a pénzt, és nincstelenekké válnak. Azaz nem lehet minden problémáért csak a betelepült romákat okolni” – mutatott rá a polgármester.

Összeférhetetlen család

Pillanatnyilag azonban valóban egy betelepült családdal van a legtöbb gond Gútán, a család a Radnóti utca 2-es számú házban lakik. A szomszédban élők közül többen is felszólaltak a fórumon, az elviselhetetlen bűzre és szemétre, a hangoskodásra, az elszaporodott patkányokra, a lakók arrogáns viselkedésére panaszkodva. „A barátaim elkerülik a házamat, az idegeim teljesen tönkrementek az elmúlt másfél év alatt. Ha kihívjuk a rendőröket, addig, amíg a helyszínen vannak, kis időre csend van, aztán kezdődik minden elölről” – mondta az egyik szomszéd, sürgős megoldást követelve a város vezetésétől. Horváth Árpád megjegyezte: korlátoltak az önkormányzat lehetőségei, mert senkinek nem tilthatják meg, hogy eladja a házát, illetve azt költöztessen oda, akit akar. Ebben a konkrét esetben viszont mindenképpen lépni fog a város vezetése, a polgármester ígérete szerint a legközelebbi testületi ülésig megvizsgálják, milyen módon tudná a város megvenni a házat és kiköltöztetni onnan a népes családot, amely egyébként Naszvadról került Gútára. A család szószólójának tartott Sztojka Mihály nem értett egyet a felszólalókkal, szerinte máshol is van szemét az udvaron, és ha ki akarják onnan költöztetni a lakókat, akkor fizessenek nekik lelépőt. Kijelentése heves felzúdulást váltott ki.

„Testvéreim, mutassatok példát!”

Az egyik roma felszólaló szerint az a gond, hogy a többség egy kalap alá vesz minden romát. Kardos Attila mellbevágónak nevezte a helyzetet, szerinte megoldást jelentene, ha a rendes romák kiközösítenék a viselkedni, alkalmazkodni nem tudókat. Úgy fogalmazott, a cigányoknak kétszeresen kell bizonyítaniuk, meg kell mutatniuk, hogy tudnak rendesen élni, és akkor emelt fővel járhatnak az utcán. Samu István tanár, aki évekkel ezelőtt kutatásokat is végzett a Dankó Pista telepen, az egyedüli kitörési pontot a fiatalok felzárkóztatásában látja. „Felnőtt egy generáció, amely nem látta dolgozni a szüleit, az elmúlt 20 évben hozzászoktattunk egy társadalmi réteget ahhoz, hogy kihasználja a szociális ellátórendszert. Az alapoktól kell kezdeni a munkát, először is rá kell bírni a szülőket, hogy járassák óvodába gyerekeiket. Óvoda nélkül eleve hátránnyal kezdik az iskolát, komoly mentálhigiénés problémákkal kell megküzdeniük a kisdiákoknak” – mutatott rá.

A rendőrség munkáját

is bírálták

Többen bírálták a rendőrség munkáját is, úgy vélik, gyakran a lopások sértetteit molesztálják többszöri kihallgatásokkal, ahelyett, hogy a tettesek kézre kerítésére összpontosítanának. Elhangzott: hiába hívják ki a rendőrséget egy-egy eset kapcsán, nemigen tapasztalják, hogy a nyomozásnak lenne eredménye. A felszólalók megemlítettek olyan eset is, amikor egy idős asszony rajtakapta a tolvajt, ám az halálosan megfenyegette. Egy felháborodott férfi pedig, akit többször megloptak, már a fegyvertartási engedély beszerzését fontolgatja. Tibor Žifčák a negatív tapasztalatok ellenére arra kért mindenkit, forduljon bizalommal a rendőrséghez, és a legkisebb kihágást is jelentsék. „Tudni kell viszont, hogy csak a törvényes keretek között intézkedhetünk” – tette hozzá.

Halász Béla pozitívumként értékelte, hogy végre nyíltan beszélgettek a problémáról, ami remélhetőleg egy párbeszéd kezdetét jelenti a romák és nem romák között.