Festménnyel köszönik meg a segítséget az ukrajnai menekültek

A galántai Műszaki Szakközépiskola folyosójának falán készített Tatiana Matiikiv festőművész falfestményt, hogy az ukrán közösség nevében kifejezze háláját azért, hogy Szlovákia segítséget nyújtott az orosz agresszió elől menekülőknek. A középiskola kollégiumában 2022 márciusában alakítottak ki szálláshelyeket az ukrán menekülteknek. Kezdetben 59 személy talált itt menedéket, jelenleg 41-en vannak, többségben anyák, nagymamák és gyerekek, de van néhány férfi is. Jozef Viskupič megyeelnök visszaemlékezett az orosz – ukrán háború kitörésének napjára, amikor a megyei önkormányzatok vezetőivel azonnal elkezdtek azon gondolkodni, hogyan nyújthatnak segítséget a háború elszenvedőinek, akik Szlovákiában kerestek menedéket.

„A Nagyszombat Megyei Önkormányzat szállással, tolmácsolással, lelki és dologi segítséggel, valamint ingyenes autóbusz-közlekedéssel igyekezett segíteni az ideérkezőkön. A Műszaki Szakközépiskola kollégiumában kialakított szálláshelyek mellett az álláskeresésben is segítettünk. Kevesen tudjuk elképzelni, milyen nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik a háború elől menekülnek, ezért készek vagyunk továbbra is segítségükre lenni. Örömmel tölt el, hogy a falfestmény a tanulást és a jövőt szimbolizálja, köszönjük a művésznő munkáját, illetve köszönettel tartozunk azoknak a bátorságáért, akik Ukrajna védelmével Európa szabadságát és jövőjét is védelmezik. Nem kellene megfeledkeznünk arról, hogy a szabadság nem magától értetődik”

– hangsúlyozta Jozef Viskupič.

Berényi József megyei alelnök kiemelte Galánta speciális helyzetét a válságok idején, hiszen a városban alakították ki az ország első Covid-kórházát, majd a háború kitörése után kézenfekvő volt, hogy a galántai Műszaki Szakközépiskolában alakítsanak ki szállást a menekülni kényszerülő ukrajnaiaknak.

„A festmény évtizedekig emlékeztetni fog bennünket arra, hogy mi történt. Bízzunk benne, hogy a világnak sikerül a békét helyreállítania, és a majdani diákok csak kérdezni fogják, miért készült a festmény”

– fejtette ki. Köszönetet mondott az iskola vezetésének, a művésznek azért, hogy a mű elkészülhetett.

Tatiana Matiikiv fetsőművész a festményről elmondta, azt szerette volna kifejezni vele, hogy tudással bármit elérhetünk, akár a csillagokat is.

„Művészként ez az egyetlen módja annak, hogy kifejezzem a hálámat Szlovákiának, illetve az itt élő ukrán közösség háláját tolmácsoljam azért, hogy a gyerekek óvodába, iskolába járhatnak, így hozzájuthatnak a tudáshoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben boldoguljanak. A festmény azt szimbolizálja, hogy ha valaki megfelelő oktatásban részesül, elérhet bármit. Most Szlovákia nyújt lehetőséget az ukrán gyerekeknek arra, hogy színvonalas oktatásban részesüljenek. Azért látható egy lány és egy fiú a művön, mert hangsúlyozni szerettem volna, hogy bárki számára elérhető kell, hogy legyen az oktatás. Ha ez megvan, akkor akár a csillagokat is elérhetjük”

– magyarázta Tatiana Matiikiv. Az ukrán közösségről elmondta, látszólag normálisan élnek Szlovákiában, de folyamatosan két életet élnek. A szívük egyik fele itt van, de a másik otthon, Ukrajnában, a barátaikkal, a szüleikkel, hozzátartozóikkal, szeretteikkel. Ezért is hálásak az országnak, amely befogadta őket. Mint fogalmazott, ideje továbblépni, folytatni az életüket abban bízva, hogy a háború véget érhet a lehető legrövidebb időn belül. Ukrajnának mihamarabbi győzelmet kívánt.

Kiss Beáta, az iskola igazgatója lapunknak elmondta, a közel két évvel ezelőtt a kollégiumban elszállásolt személyek legtöbbje azóta is itt lakik, de többen kicserélődtek.

„Jórészt Kharkiv és Kijev környékéről érkeztek. A gyerekek között van olyan, aki Galántán van a környéken jár iskolába, de többen továbbra is az otthoni iskolájuk diákjai és online oktatásban részesülnek. Többen munkát is találtak, néhányan elköltöztek. Olyan fiú is van, akinek az édesapját besorozták, az édesanyja pedig egészségügyi dolgozó, akire a sebesültek ellátásánál van szükség, így a család egyedüli tagjaként él itt. Egy huszonnyolc éves özvegy anya is nálunk talált menedéket két kicsi gyerekével. Senkinek sem könnyű a helyzete, de mindnyájan nagyon hálásak azért, hogy itt élhetnek, semmilyen probléma nem volt azóta, hogy megérkeztek”

– hangsúlyozta az igazgató. A menekültek koordinátora az iskola tanára, Lovász Ágnes a kezdetektől igyekszik mindent megtenni az itt élőkért, ő segített a hivatali ügyintézésben, az adományok gyűjtésében vagy szakorvosok keresésében is, ha bárkinek szüksége volt rá.