Felavatták a falu zászlaját és címerét

Lenke. Címert és zászlót avattak június utolsó hétvégéjén Lenkén. A lenkeiek végigjárták az ilyenkor szokásos intézeteket, a heraldikai bizottságot, és tavaly nyár végére megkapták a zászlót és a címert. Ekkor döntött úgy a képviselő-testület, hogy az idén ünnepséget rendeznek, mely alkalomból felavatják a falu jelképeit is. A falunapon itt volt a magyarországi testvértelepülés, Vadna száztagú küldöttsége is.

Lenke 190 lakosának hatvan százaléka magyar, negyven szlovák nemzetiségű. A falunak sem iskolája, sem óvodája nincs – évekkel ezelőtt megszűnt – a gyerekek a szomszédos Méhi és Tornalja oktatási intézményeit látogatják. Lenke 1989 előtt közigazgatásilag Méhihez tartozott, a helybeliek közül sokan úgy vélik, ez az időszak, a központosítás korszaka visszavetette a falut a fejlődésben. A faluban a szomszédős Hubóval közösen az elmúlt időszakban sikerült kiépíteni az ivóvízhálózatot, szennyvízvezeték és gáz azonban nincs, s július elejéig még a mobiltelefon-szolgáltatók sem találták érdekesnek a térséget. A kistáj polgármesterei folyamatos levelezésének köszönhetően Lenke fölött felépült egy átjátszó antenna, s épp ottjártunkkor indult a próbaüzem. „A 2003-as év azzal telt el, hogy számba vettük a falu tulajdonát” – mondja Marian Habovčík. Rendezték a tulajdonjogot, telkeket, épületeket szereztek meg. ĺgy került a faluhoz a Szilágyi család kastélya, a tűzoltószertár, a községi hivatal, a falu útjainak egy része. A telekkönyvi hivatalból kapott adatok alapján lakosonként meghatározták a helyi adók összegét, hogy mindenki a valós állapotnak megfelelően fizessen járulékot. Ezt nem mindenütt sikerült még elérni.

Történtek látványos dolgok is: pályázati pénzekből lecserélték a helyi hangszórót és felújították a közvilágítást. Ez utóbbi lépéssel – köszönhetően a takarékos égőknek – mintegy a felére csökkent a villanyszámla, ami egy 950 ezer koronás éves költségvetéssel rendelkező faluban nem elhanyagolható szempont.

Lenke a munkanélküliség terén is üde színfoltja a térségnek. Míg ugyanis a közeli Tornalján a munkanélküliség évek óta negyven százalék körül mozog, s a környező falvakban még rosszabb a helyzet – 60–95 százalékos munkanélküliséggel – Lenke munkaképes lakosságának mindössze 8 százaléka állástalan. „Elég sok a vállalkozó a faluban. Néhányan Csehországban találtak munkát és a tornaljai üzemekbe is sokan járnak dolgozni” – mondta a polgármester. Hozzátette még, a kastély iránt többen is érdeklődnek. A bérbeadás vagy eladás újabb munkahelyek létrejöttének lehetőségét feltételezi.

Szeretnék rendezni azoknak az utaknak a tulajdonjogát, amelyek még nincsenek az önkormányzat tulajdonában, s a temetőt is szeretnék megkapni. A községháza felújításához már csak néhány engedélyt kell beszerezni. „A tervekhez a költségvetésünk kevés, úgyhogy rendszeresen pályázunk. Egy olyan kis falu esetében, mint Lenke, minden fillér számít. Vannak dolgok, amelyeket egyedül is el tudunk végezni, de vannak olyanok is, amelyekhez össze kell fognunk a szomszéd településekkel. Csinálni kell, mert a munkát más nem végzi el helyettünk” – mondta végezetül a polgármester.