Észak-Gömör pazar bazilikája

Ahol a töbrökkel, zsombolyokkal, barlangokkal teleszórt, Pelsőc felett égnek szökő Kónyár-fennsík északi pereme szinte belezuhan a mélységbe, ott kanyarog a Csetnek-patak, amely egykor több tucat vízimalmot, kallót hajtott egy hajdan gazdag kisváros mellett.

Csetnek (Štitník)

Ez a hol csendes, hol szilaj kis folyó körbeölel egy várost, annak vízi várát, s e vár fölé magasodik a kistáj legimpozánsabb szakrális épülete, Csetnek háromhajós temploma.

Egy kis templomtörténet

A régészeti kutatás szerint tény, hogy Csetneken, a ma látható templom helyén már valamikor a 13. század elején állt egy kisebb, nyugati oldalán tornyos, egyhajós, szögletes záródású templom, amelyet egyes kutatók késő román korinak tartanak és építési idejét a 13. század elejére teszik, mások kora gótikusnak vélnek és építését a 13. század végére teszik. Az építészettörténeti kutatások feltárták, hogy Csetnek első nagy templomát a 14. század elején átépítették, amikor a hajót meghosszabbították, a nyugati oldalon pedig karzatot alakítottak ki. A templom donátora ekkoriban a város és a környék ura, a Csetneky család volt, gazdagságuk vetekedett a szomszédos Pelsőcön birtokos Bebek családéval. A 14. század közepén új, az északi oldalon épített hajóval bővítették a templomot, s ezt a falat, ahogy a keletit is, korabeli stílusú freskókkal díszíttették. Mivel a család egyre gazdagodott, még a 14. század utolsó évtizedeiben tovább bővítették a déli mellékhajó megépítésével, a szentségház kibővítésével, pompás, gótikus keresztboltívek beépítésével. A korábban szerény kis, vidéki templomból háromhajós, bazilikális elrendezésű nagy templom lett, fejlődése és bővítése folytatódott a következő évszázadban is. A Csetneky család tagjai ugyanis Zsigmond király belső emberei közé tartoztak, hatalmuk és vagyonuk növekedett. Ennek a növekedésnek a cseh kelyhesek támadásai, pusztításai vetettek véget, feltehetően Csetneken is járhattak Jiskra hadai, éppen a templom átépítésének idején. A kutatás szerint ebben a korban a csetneki templom tornya súlyosan megsérült, a 16. század elején hozták helyre, és ezzel egy időben épült meg a nyugati orgonás karzat, rajta az ország legrégibb. máig működő orgonájával. A toronyra 1740 táján még egy késő reneszánsz hangulatú, fából ácsolt emeletet húztak, barokk stílusban, ami tűzjelző és figyelőhelyként szolgált. Ez az utolsó nagy építkezés már a reformáció idején ment végbe, amikor a templom egy szokatlan felajánlás szerint – legalábbis így tartja a legenda – az ágostai evangélikusok birtokába került. Történt ugyanis, hogy Szapolyai János hívét, Csetneki Zsigmondot, a templom 16. század eleji kegyurát, választás elé állította a városka lakossága. Akkoriban német, magyar és szlovák mesterek lakták a várost, bányászok, vas- és rézművesek, fegyver- és pajzskészítők, akikről a város a nevét kapta, s akik közt ekkortájt már táptalajra hullott Luther Márton új tanítása. A templom udvarán összegyűlt nép előtt Csetneki Zsigmond a buzogányára bízta a döntést, mondván, ha át tudja röpíteni a templom felett a fegyvert, akkor az új vallásé lesz a templom, ha nem, marad a római katolikus hitben. A mese szerint olyan erővel dobta meg a buzogányt Csetneki Zsigmond, hogy a templom túloldalán alig bírták kicibálni a földből. A hagyomány úgy tartja, sokáig ott függött a fegyver a templomban, emlékeztetve a vallásválasztásra. Egy vitézi fegyverzet: forgós sisak, szablya, egy pár sarkantyú és egy buzogány ma is ott van a templom falán, de az Bakos Gáboré, aki nagy támogatója, mecénása volt az evangélikus egyháznak, s ide is, a déli hajó alatti kriptába temették, s családjának sok tagját is. A híres vitézről az beszélték, ha csak két evangélikus lenne a világon, ő hozzájuk csatlakozna harmadiknak. A déli hajóban látható Bakos halotti címer a kor egyik legszebben fennmaradt epitáfiuma.

Freskók csodálatos világa

Ami Csetnek templomát különlegessé teszi, azok az igen szép és jó állapotban fennmaradt és restaurált, szakrális témákat megörökítő freskók, amelyek a templombelsőben mintegy kétszáz négyzetméternyi felületet takarnak. A legrégibb, román kori festményektől a gótikuson át a már-már az olasz reneszánsz jeleit mutató freskókig bőséges látnivalót kínálnak a turistáknak. Témában is igen változatosak, passió, Jézus élete, Mária élete, a Lucca városában nagy tiszteletnek örvendő Volto Sancto, a csodatévő feszület motívum, amelyhez hasonló darab alig található Szlovákia területén és szinte biztosan észak-itáliai templomfestő mester munkája lehet. Aki Csetnek templomába betér, szinte elvarázsolva érzi magát, a pompás látvány, a rendíthetetlen nyugalom, a szépség birodalmában jár.