Építtetett hálából a járvány pusztítása után

A 311 éve épített pestisoszlop ez, mellyel egy szörnyű járvány elmúlását hálálta meg a lakosság.

Pestis Gömörben

A 18. század elején pusztító járványról igen sok és bőséges írásos forrás áll rendelkezésre, sok településen pontosan tudni lehet még azt is, mennyien haltak meg pestisben. Hogy ez a betegség milyen komoly hatással volt az akkor itt élőkre, ma is pontosan felmérhető. Gömörben már 1709 tavaszán észlelték az első pestises megbetegedéseket, azonban a kór az 1710-es évben pusztított a legnagyobb mértékben. Fennmaradt adatok szerint például Rozsnyón 1710 májusától augusztusig 2025 személy hunyt el pestisben, Csetneken pedig június és szeptember közt 790 fő esett áldozatul a betegségnek. Tehát a település akkori lakosságának majdnem a fele! A súlyos gazdasági és demográfiai következményekkel járó járvány megállítása érdekében a katolikus egyház szorgalmazására több városban fogadalmi szobrokat építettek ebben a korban, példa erre Kassa és Lőcse városa. Csetneken is építettek egyet, mégpedig egyes források szerint 1710-ben a városka fő terének északnyugati részén készült el az Immaculata, azaz a Szeplőtelen fogantatás szoborcsoport. Homokkőből faragták, stílusa a pompázó barokk. Sajnos az eredeti szoborcsoport nagyon puha és gyorsan málló anyagból faragott alakjai olyan súlyosan károsodtak az évszázadok alatt, hogy a szoborcsoport 2004-ben elvégzett szakszerű renoválásakor azokból csak töredékeket lehetett megmenteni. Amit ma Csetnek főterén látni lehet, az egy pontos másolata az eredetinek. Érdekesség, hogy a felújításkor, tehát a 2004-ben elhelyezett táblán az áll, a szoborcsoport 1754-ben készült, miközben máshol mindenütt 1710-et írnak. Melyik az igazi keltezés? Mi lehet az oka a kétféle datálásnak? Mi köze ehhez és a helyi katolikussághoz Gyöngyösi Istvánnak, a barokk költőnek

Gyöngyösiek, katolikusság

A magyar barokk költészet legnagyobb alakjainak egyike, Gyöngyösi István és az ő Gömör megyei ténykedései történelmi tények sorozata. A költő családja 1593-ban nyert nemesi címet, melyet Zemplén megyében hirdettek ki, a poéta az első, akit Gömör kapcsán említenek a családból. Gyöngyösi Istvánt ugyanis 1653-ban megyei táblabíróvá választották, majd később alispánná, többször is. Csetneken bizonyíthatóan háza volt, miközben ő Balog várában, Füleken vagy éppen az országgyűléseken tartózkodott, családja itt élt Csetneken. Gyöngyösi kétszer is megházasodott, első felesége, Baranyai Ilona halála után Görgey Judittal lépett frigyre, neveltek együtt összesen tizenegy gyermeket. Fia, György nagyváradi kanonoki címig vitte egyházi pályáját, módos emberként alapítványt is tett, a többi között ebből épült Nagyváradon az irgalmasrendi templom kápolnája. Gábor fia kancellári tanácsos volt, ami magas rangot és viszonylag nagy jövedelmet jelentett, így tekintélyes vagyont hagyhatott Antal nevű fiára, akit Csetneken a római katolikus, Szent Júda Tádé apostol tiszteletére felszentelt templom donátoraként is számon tarthatunk. A templom 1753-ban készült el, Mária Terézia nagy templomépítéseket támogató programjának részeként. Itt merül fel a kérdés, a szoborcsoport állt hamarabb, vagy a templom? Netán az lehet a megoldás erre a kettős keltezésre az Immaculata szobor esetében, hogy 1710-ben épült az eredeti, de 1754-ben, a templom felszentelésekor ezt felújították, kiegészítették s emiatt maradt fenn egy másik keltezés is? Egyértelmű választ nem lehet most még adni, de legalább újabb témában lehet kutatni Csetnek város történelmében. A város még mai, kissé elfeledett állapotában is csodálatos látvány, számos műemléke közt pedig érdemes megnézni a szentek komoly ábrázatát, puttók könnyedségét mutató pestisoszlopot is!