Előny lehet a hátrány az Ipoly-mentén?

Ipolynyék. A Középső Ipoly-mente természeti és kulturális értékeinek feltárása címmel rendezett konferenciát az Ipoly Eurorégió, az Ipoly-Garam és a Középső Ipoly-mente Régiófejlesztési Ügy?nökségekkel karöltve. A szakmai tanácskozás annak a projektnek a záró rendezvénye volt, mely ezt a kevéssé ismert területet igyekezett feltérképezni és bemutatni. A kutatómunka, három népszerű?sítő kiadvány kiadása és a konferencia az építésügyi és régiófejlesztési tárca Spera programján (Eurorégiós aktivitások támogatási rendszere) keresztül nyert 300 ezer koronából jöhetett létre.

Hrubík Béla, az Ipoly Eurorégió elnöke bejelentette, az Ipeľ-Ipoly Eurorégió, elsőként a magyarországi és szlovákiai társszervezetek közül, megfigyelői státusban tagja lett az Európai Határrégiók Szövetségének, vagyis valóban kilépett a nemzetközi porondra, pályázhat azokra a támogatásokra, melyeket az Európa Parlament kifejezetten az Eurorégiók számára elkülönített alapból ítél meg, két év után pedig, ha kérvényezi, teljes jogú tag lehet. A 2003-ban a balassagyarmati és az ipolysági székhelyű eurorégiók összefogásával létrehozott szervezet szlovák–magyar viszonylatban jelenleg az egyetlen, mely megfelel az Európa Uniós Territoriális Együttműködésnek, vagyis nemzetközi jogi személy. Wollent József, az Ipoly–Garam Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója szerint a legfontosabb vázolni azokat az elképzeléseket, melyek előbbre vihetnék és élhetőbbé tehetnék ezt a fejlettnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető térséget. Hrubík Béla úgy gondolja, a régiónak éppen előnyére válhat a hátránya, vagyis, hogy nem épültek itt iparai parkok, érintetlen maradt a természet. Ehhez viszont az itt élőknek maguknak kell megismerni, kiaknázni és megőrizni ezeket az értékeket.

A konferencián Wollent Ida, az Ipoly-Garam Régiófejlesztési Ügy??nök?ség munkatársa ismertette azokat a kiadványokat, melyek a projekt részeként jelennek meg. Két háromnyelvű füzet (magyar, szlovák, angol) 13 középső Ipoly-menti települést mutat be, közülük 8 szlovákiai – Tesmag, Ipolyhídvég, Ipolynagyfalu, Ipolybalog, Ipolykeszi, Kiscsalomja és Nagycsalomja, valamint Kóvár és 5 magyarországi – Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Dejtár és Ipolyszög. Wollent Ida hangsúlyozta, ennek a határ menti vidéknek a természeti és kulturális értékeivel kevés turisztikai kiadvány foglalkozik, kevés az információ, az itt élők sem tudnak eleget egymásról a határ két oldalán, s ezen a helyzeten kívántak változtatni. A harmadik kiadvány pedig a több mint 400 hektár területű Ipoly menti Ramsari Területről szól. A területen átvezető 14,5 kilométeres tanösvény 7 állomását Nyustin Ágnes, az Ipoly Unió munkatársa mutatta be. Ugyancsak szó esett az Ipoly Unió tulajdonában levő, várhatóan 2009-ben megnyíló Jégmadár Oktatóközpontról és az innen induló Veréb-hegyi turistaösvényről is.

A tanácskozáson a turizmus több válfajáról esett szó: a gyűgyi gyógyfürdőturizmus, az ipolyvecei és hont-csitári farmturizmus, a Drégelypalánk és környékének örökségturizmusa, a hrusói (Magosmajtény) fesztiválturizmus, az ipolyszakállosi mézturizmus, a kemencei helyi termékek piaca mind jó példa arra, egy-egy vidék hogyan próbálhatja eladni magát, hogyan lehet vállalkozást építeni egy-egy helyi érték köré. Bemutatkozott a Magosfa Alapítvány, a Sugárkankalin egyesület, szó esett a zöld utakról, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található Páskom-legelő és Apródok útja tanösvényekről, arról, hogyan lehet eljutni az egynapos látogatóturizmustól a 3-4 napos pihenőturizmusig. (fm)