<p>Dunaszerdahely. Az SOS/Birdlife Slovensko természetvédő szervezet jelentése szerint az utóbbi öt évben harmadára csökkent a fészkelőhelyek száma a Duna szlovákiai szakaszának ártéri erdeiben, ráadásul Szlovákiában lényegesen gyorsabban csökken a biodiverzitás, mint a környező országokban.</p>
Csökken a faji sokszínűség és a fészkelőhelyek száma
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_13698110067506_83.jpg.jpg?itok=ZLwYI1OA)
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
A fészkelőhelyek számának érzékelhető csökkenésére a szakemberek a május első felében ezernél több ornitológus és természetvédő bevonásával végzett madárszámlálás eredményeinek kiértékelése után mutattak rá. Jozef Ridzoň, az SOS/Birdlife Slovensko aktivistája az MTI hírügynökségnek elmondta: a fészektelepek csökkenését vélhetően egy törvényi hiba okozta. „A Duna hazai szakaszának ártéri erdők borította részein öt évvel ezelőtt még tizenhét fészektelepet számoltunk össze – közölte –, ezek közül napjainkra tizenegy eltűnt, és csak egy új jött létre. A tényre, hogy a térség látogatói zavarják a madárpopulációt, már évekkel ezelőtt felhívtuk az illetékes hivatalok és intézmények figyelmét. Európa más országaiban a hasonlóan fontos élőhelyek kiemelt védettséget élveznek.” Az ártéri erdőket 2008-ban nyilvánították madárvédelmi területté, ám az erről szóló rendelet egy elírás miatt nem a megfelelő végrehajtási csatolmányra hivatkozik. Míg ezt helyre nem igazítják, nem lehet egyértelműen megállapítani, melyek a fokozottan védett területek. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a Duna szárazföldi deltáját több ezren használják üdülési és sportolási célokra, ami nem kis zajjal jár. Megoldást az úgynevezett csendzónák kialakítása jelentene. A szervezet a vonatkozó rendelet módosításának előmozdítására honlapján petíciót kezdeményezett; egyben felszólította a környezetvédelmi minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a madárfajok és a Duna mentén található legfontosabb fészkelőhelyek védelme érdekében.
Az SOS/Birdlife Slovensko egy másik közleményében arra mutat rá, hogy Szlovákiában a környező országokhoz képest gyorsabban csökken a faji sokszínűség, azaz a biodiverzitás, ami az eredeti élőhelyek szűkülésével és eltűnésével hozható összefüggésbe. Az Európai Unióban mindössze a fajok és élőhelyek 17, illetve a kulcsfontosságú élőrendszerek 11 százaléka maradt fenn eredeti állapotában. Szlovákiában 2005-től az olyan élőlények faji sokszínűsége és egyedszáma is csökken, amelyek nem tartoznak a védett és ritka fajok közé. Juraj Lukáč, a Vlk Erdővédelmi Társulás aktivistája szerint ezt főképp a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás okozza. A természetvédők ezzel kapcsolatban is átfogó intézkedésekre szólították fel a környezetvédelmi tárcát. (MTI, la)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.