Csodás zsinagógák tündöklése és nyomorúsága

A zsidókat a középkorban csak a városon kívül tűrték meg, letelepedési engedélyt nem kaphattak. Kassán először 1840-ben, Szepsiben 1848 után kezdtek a zsidók bevándorolni a városban. Az első kisebb zsidó építmények is ebből a korból származnak. A hitközségek 1867 után indultak igazán virágzásnak, mikor kimondták a zsidók emancipációját. Sorra épültek az iskolák, templomok, temetők is létesültek. 1910-ben Kassán már hétezer zsidó élt, egy negyedszázaddal később 11 420. Szepsiben a második világháború kezdetén 211 a zsidó lakosság száma, ami a város akkori lakosságának csaknem egytizede volt. Az 1944-ben Kassáról induló négy transzportban 15 ezer embert tuszkoltak a vagonokba, összesen 137 halálvonat hagyta el az állomást. A 2001-es népszámlálás szerint Kassán négyszázhatan vallották magukat zsidónak. A szepsi zsidóságból csupán húszan maradtak a lágerborzalmak után, ám közülük is csak négyen jöttek haza, a többiek nagyrészt Izraelbe települtek át. Ma a városban egyetlen zsidó sem él.

Az épületek legjellegzetesebbjei, a zsinagógák ma is állnak, ám az ő történetük is elég keserves.

Kassa első zsinagógája még 1866-ban épült, öntvényoszlopokkal és színes ablakokkal. Többször is átépítették, kibővítették, végül a szerényebb épület mellett a növekvő zsidó közösségnek egy nagyobb templomot is emeltek. Ezt az új neologikus zsinagógát 1927-ben adták át. Ellipszis alakú kupolájának átmérői 21 és 24 méter voltak, magassága 18 méter, és ezerszáz férőhelyes volt. Az egymás mellett békésen meglévő két épületnek az ötvenes években adták meg a kegyelemdöfést. A kisebbiket lebontották. A nagyobbik takarrmányraktárrá vált egy időre, majd 1958-ban hangversenyteremmé alakították. Az eredeti zsinagógához hozzáépítettek egy stílusában teljesen különböző előcsarnokot táncparkettel, az épületegyüttest ma a kassai Művészetek Házaként ismerjük, és a Szlovák Filharmónia állandó székhelye.

Rosszabb sorsra jutott Kassa ma is létező legrégebbi zsinagógája, mely a Zvonárska utcán áll. Az ortodox zsidóság egyik fellegvára 1883-ban épült. Miután a háború végére gazdátlan maradt, a berendezést eltüntették belőle, és a tudományos könyvtár raktárává változtatták az épületet. A polc- és állványrendszer megépítéséhez és rögzítéséhez keresztül-kasul fúrták az épület falait, helyrehozhatatlan károkat okozva. A rendszerváltás után a könyvtár eltakarodott az épületből, ám az üres templom, a tönkretett freskók, a feltúrt padló, a pusztulás számos képe ma is ránk köszönt, és nincs, aki rendbe hozza, régi pompájába visszaállítsa a halott épületet.

A város másik ortodox zsinagógája, a rózsaszínű 1927-ben épült fel romantikus mór stílusban, a mai Puskin utcán. Kassa zsinagógái közül ez az épület a legszerencsésebb, voltaképpen máig megmaradt eredeti rendeltetése. Igaz, az imádságra összegyűlők létszáma változott. Az elmúlt évtizedben a hitközségnek sikerült anyagiakat szereznie az épület felújítására, ezért a zsinagóga bezárta kapuit, hogy alávesse magát a külső-belső megújulásnak. Azóta egy kisebb imatermet használnak a hitüket máig megtartó zsidók, a rózsaszín zsingagóga pedig hamarosan új pompában tündökölhet.

A szepsi zsinagóga története szintén kalandos. 1853-ban épült, a helyi ortodox zsidó hitközség közadakozásából. Miután a háború végén csupán négyen tértek vissza a városba a hajdani zsidó lakosok közül, az épület eredeti rendeltetési célja megszűnt. Tornatermet csináltak belőle, később pedig úttörőházat. A hányattatások a rendszerváltás után ugyan véget értek, ám az épület rendbehozatalra szorul. Szepsi önkormányzata a pozsonyi zsidó hitközségtől vásárolta meg a zsinagógát 350 ezer koronáért, és a későbbiekben hangversenyteremmé szeretné alakítani, de ugyanakkor a szepsi zsidóság történelméről szóló kiállítás is helyt kap majd benne. A legfontosabb azonban a tetőcsere és a parketták rendbehozatala.

Méltatlan volt a zsinagógákkal való bánásmód a múlt században, a múlt rendszerben. Nem lehet persze egyenlőségjelet tenni az emberek iránti embertelen náci bánásmód és a templomaik iránti tiszteletlen és szakértelemtől mentes, szocialista bánásmód közé. De a kassai és szepsi zsinagógáknak is megvolt a maguk tündöklése és nyomorúsága. Más okból és más korszakban, mint gazdáikat, de őket is elérte az a veszedelmes árnyék, mely végigvonul a zsidók egész történelmén.