Csallóközi Vadásznap: Rekordszámú trófea és családi programok Dunaszerdahelyen (FOTÓK)

A Dunaszerdahelyi Járási Vadászkamara Szlovákia egyik legnagyobb vadászszervezetének számít. Több mint kétezer tagot tömörít és 51 vadászterület munkáját koordinálja. Tevékenysége nemcsak a vadgazdálkodásra terjed ki, hanem a szakmai képzésekre, a vadászkutyák felkészítésére, a lövészeti oktatásra, valamint az ifjúság nevelésére is, utóbbit a Fiatal Természet- és Vadászbarátok Klubja látja el.

Ismeretterjesztés, játék és szórakozás

A hétvégi esemény idei leglátványosabb része a 2025–2026-os vadászati idény trófeakiállítása volt, amely átfogó képet adott a térség vadgazdálkodásának eredményeiről. A látogatók többek között vadászkutyás bemutatókon is részt vettek, szemtanúi lehettek egy hamisítatlan szarvasvadásszá avatásnak, illetve ökumenikus istentiszteletnek.

A programnak része volt egy főzőverseny, melynek eredményhirdetése után átadták a Szlovák Vadászszövetség elismeréseit azoknak, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak a vadászközösség fejlődéséhez. A Fiatal Természet- és Vadászbarátok Klubja, valamint a Dunavit – Dunamenti Tájvédelmi Társulat egész nap interaktív foglalkozásokkal várta a családokat. Az ügyességi játékok, kreatív műhelyek, természetvédelmi vetélkedők és erdei pedagógiai programok játékos formában mutatták be a természet és a vadgazdálkodás világát. Itt mutatták be Rajkovics Péter új mesekönyvét is, amely szintén a természetközeli szemlélet népszerűsítését szolgálja. A rendezvény helyszínén természetvédelmi és solymász bemutatók, tanösvény, a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány, illetve vendéglátóegységek és szakmai bemutatósátrak is várták az érdeklődőket. Este a színpadon gyermek tánc- és énekegyüttesek szerepeltek, fellépett a DiaDal és az Arizóna zenekar is.

Nem csak vadászatról van szó

Az eseményen számos hazai és külföldi közéleti, valamint szakmai vezető mondott ünnepi beszédet. A résztvevőket elsőként Figura Árpád köszöntötte. 

„A vadászat ma már rég nem csupán egy vad elejtéséről szól. Elsősorban a vadon élő állatokról való gondoskodást, a természetvédelmet, a biodiverzitás megőrzését, a tájért végzett munkát, valamint a fiatal generációk természet iránti tiszteletre és szeretetre való nevelését jelenti”

 – osztotta meg az elnök, majd Miklós Viktor, az esemény főszervezője vette át a szót. Richard Takáč földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Filip Kuffa, a Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkára, Tibor Lebocký, a Szlovák Vadászkamara elnöke, valamint Jámbor László, a magyar vadászkamara elnöke is beszédet mondott az egybegyűltek előtt, majd Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, továbbá Brindza Lajos, a Vajdasági Vadászkamara elnöke is szólt a jelenlévőkhöz.

Bősről Dunaszerdahelyre

Figura Árpád az Új Szónak elmondta, a szervezet székhelye már több mint hatvan éve Dunaszerdahelyen működik. Itt található a vadászkamara, a vadászszövetség, valamint a fiatal vadászokat tömörítő szervezet központja is. Az elmúlt időszakban saját ingatlant vásároltak a városban, ahol új irodát alakítottak ki, s ez további fejlődési lehetőségeket biztosít számukra.

„A kamara szeretné tovább erősíteni tevékenységét a Dunaszerdahelyi járásban, ezért döntöttünk úgy, hogy a korábbi, bősi helyszín helyett a Csallóköz központjában rendezzük meg a vadásznapokat” 

– nyilatkozott az elnök.

Eredetileg már tavaly szerették volna itt megtartani a rendezvényt, azonban az afrikai sertéspestis miatt akkor nem lehetett teljes körű trófeakiállítást rendezni, mivel szigorú állategészségügyi előírások voltak érvényben. Tavaly ezért csupán egy kisebb, regionális jellegű bemutatót szerveztek Csiliznyáradra. A rendezvény lebonyolításában legalább ötven ember vett részt aktívan. A szervezői csapatot főként a járás vadászai alkották, de számos fiatal is bekapcsolódott a munkába, olyanok is, akik jelenleg vadászvizsgára készülnek.

Etikus – nem etikus

A kiállítás központi eleme a tavaly elejtett trófeás vadak bemutatása volt. Megszólítottuk Miklós Viktor főszervezőt, aki kiemelte, hogy minden vadásznak kötelessége a trófeát olyan állapotban előkészíteni, hogy az bírálható és kiállítható legyen. A trófeákat ezt követően szakmai bizottság értékeli, amely minden év márciusában ül össze. A bizottság a Dunaszerdahelyi járásban tavaly elejtett több mint 800 vadtrófeát vizsgálta meg. Az értékelés során nemzetközi szempontok alapján pontozzák az agancsok méretét, térfogatát, színezetét és a vad korát, a legjobbakat bronz-, ezüst- vagy aranyérmekkel értékelték.

Nemcsak az eredményt, hanem mindeközben a vadgazdálkodás minőségét is értékelik. Azoknál a trófeáknál, amelyek olyan egyedektől származnak, amelyeket még nem lett volna szabad elejteni, a kiállításon piros szalagot kapott. 

„A cél az, hogy a vadászat minden évben minél etikusabb és minél szakmaibb alapokon működjön”

 – hangsúlyozta.

A Csallóközben az őz a legjellemzőbb vadfaj

A Dunaszerdahelyi Járási Vadászkamara az ország egyik legerősebb szervezetének számít, Szlovákia harmadik legnagyobb vadászközössége, emelte ki a főszervező. A bemutatott trófeák között 95 gímszarvasbika szerepelt, azonban a Dunaszerdahelyi járás vadászterületein továbbra is az őz a legjellemzőbb vadfaj. Ennek oka a Csallóköz mezőgazdasági jellege, ahol a kukorica-, árpa- és gabonatáblák ideális élőhelyet biztosítanak az őzek számára. A szarvasok ezzel szemben nagyobb, összefüggő erdőterületeket igényelnek, ezért a térségben inkább átmenetileg jelennek meg. Az elmúlt években megjelent a muflon, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a térségre, ezek az egyedek többnyire vadaskertekből kerülnek ki a szabad természetbe. Miklós Viktor rámutatott arra, hogy a vadaskertekből kiszabaduló, nem őshonos egyedek kezelése külön vadgazdálkodási feladatot jelent számukra.

Közös emlék – méltó környezet

A program nem kizárólag a vadászoknak szólt. Dunaszerdahelyi alapiskoláinak tanulói rajzpályázaton vehettek részt, amelynek témája az erdei állatvilág volt. Több mint 60 alkotás érkezett be, melyek közül valamennyit ki is állították. Továbbá Prihoda Judit festőművész alkotásai, illetve Dobos Barbara fotókiállítása egészítették ki az élményt.

A rendezvény összköltsége a nagyobb terület, a több színpad és a szükséges technika miatt közel 30 000 euró volt, melyet részben pályázati forrásokból, részben a vadászkamara saját költségvetéséből fedezték. Ennek ellenére a szervezők tudatosan döntöttek amellett, hogy a programok mindenki számára ingyenesen látogathatók legyenek. Miklós Viktor hangsúlyozta, a cél nem a bevételszerzés volt, hanem az, hogy a vadászok méltó környezetben mutathassák be trófeáikat, miközben a családok, a gyermekek és a nagyközönség is közelebb kerülhet a természethez és a vadgazdálkodás világához.

„A trófea a vadász életében mindig egy közös emlék marad azzal a vaddal. Ezért akartuk, hogy méltó módon legyenek bemutatva” – zárta.