Átadták a bősi vízerőmű felújított zsilipkamráját

Robert Fico szerint a bősi erőmű műszaki korszerűsítése szükséges feltétele volt az erőműből nyert áramellátás folytonosságának. Mindez az ország számára is fontos bevételi forrást jelent. "A szlovák kormány teljes mértékben támogatja és fejleszti a vízenergiából, a megújuló forrásból származó villamos energia termelését" - mondta a kormányfő. Évente több mint 15 ezer hajó, 6 millió tonna áru és akár 500 ezer ember is keresztülhalad a bősi vízi erőmű zsilipkamráin. A zsilipek 1992 óta folyamatosan üzemelnek, a rutinszerű karbantartás és az esetleges balesetek kivételével. A zsilipeket több mint százezer alkalommal töltötték már meg és ürítették ki. A projekt részeként az erőmű mindkét zsilipkamráját teljeskörűen korszerűsítették, mára ismét a nemzetközi vízi közlekedést szolgálják.

Biztonságosabb hajózás a Dunán

A zsilipkamrák felújításának és korszerűsítésének célja, hogy növelje a nemzetközi hajózás biztonságát, gördülékenységét és megbízhatóságát. "Környezetbarát, energiatakarékos közlekedést nyújt, szabályozza a Duna vízszintjét és védi a szomszédos területeket az árvizektől. Emellett biztosítja a zöld áram termelését is, amely a teljes szlovákiai energiafogyasztás mintegy 10%-át termeli" – hangsúlyozta Tomáš Taraba, környezetvédelmi miniszter. Az EU-s pénzeszközökben a közlekedésügyi minisztérium részesült, amelynek vezetője Jozef Ráž így emelte ki a projekt előnyeit: "Nagyon örülök, hogy az Állami Vízgazdálkodási Építővállalattal együttműködve sikeresen befejeztük a bősi vízerőmű zsilipkamráinak korszerűsítését. A költségek túlnyomó többségét az Európai Bizottság finanszírozta. Meggyőződésem, hogy a projektnek köszönhetően a hajók közlekedése ezen a nemzetközi útvonalon biztonságosabb, zökkenőmentesebb és egyben hatékonyabb is lesz" - tette hozzá Ráž.

A projekt összköltsége több mint 144 millió euró volt, amelynek 85 százalékát, 123 millió eurót európai uniós támogatásból szereztek, a fennmaradó 21,6 millió eurót (15%) a Szlovák Köztársaság állta. A zsilipkamrák korszerűsítését az Állami Vízgazdálkodási Építővállalat kivitelezte. "Jelenleg a bal zsilipkamra próbaüzeme és az engedélyezési eljárás zajlik, amely várhatóan az év végéig befejeződik" - tette hozzá Jana Ježíková, megbízott igazgató. A bősi vízerőmű környezetbarát áramtermelésének megőrzése Robert Fico mostani kormányának egyik prioritása. Az állam 2015-ben, a Smer-kormány idején szerezte vissza a közvetlen ellenőrzést a bősi erőművel kapcsolatos működési és pénzügyi források felett. "Az erőmű üzemeltetését korábban a privatizált (az olasz Enel többségi tulajdonában levő) Szlovák Villamos Művek (SE) biztosította. A vízi erőmű bérbeadása azonban kezdettől fogva gazdaságilag hátrányos volt az állam számára, a szerződés érvénytelenségét pedig egy független bíróság is megerősítette" – magyarázta Robert Fico kormányfő.

Szükség lesz a turbina-generátorok cseréjére

Taraba miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy Szlovákia a tiszta vízenergia termelésében Európa egyik vezető országa. A bősi vízerőmű nagy előnye a zöld áram előállítása, amely a legnagyobb megújuló energiaforrás Szlovákiában, évi 2,2 terawattórás átlagos termelésével a teljes szlovákiai villamosenergia-termelés akár 8%-át is biztosítja. "Befejeztük a zsilipkamrák korszerűsítésével kapcsolatos első lépést. Egy másik, nem kevésbé fontos lépés azonban előttünk áll: ez a vízerőmű nyolc turbinájának felújítása, amelyek 10 évvel lépték túl az élettartamukot. Ha szeretnénk fenntartani a tiszta energiatermelést és elkerülni a potenciális gazdasági károkat, korszerűsítenünk kell a turbina-generátorokat. Ez a beruházás a legmagasabb fokú prioritást élvezi" - hangsúlyozta Taraba miniszterelnök-helyettes. A bősi vízerőmű turbináinak összteljesítménye 720 megawattóra, ezzel Szlovákia legnagyobb vízerőművének számít, 1992 óta üzemel. Az Állami Vízgazdálkodási Építővállalat szerint műszakilag teljesen elhasználódott. A következő lépéseket a környezetvédelmi minisztérium a kormánnyal együttműködve készíti elő, hogy a lehető legrövidebb időn belül folytatni tudják a munkát. A bősi vízlépcsőrendszer összesen öt működő vízerőművet foglal magában: a bősi és a dunacsúni (Čunovo) erőműveket, a mosoni és a doborgazi kisvízerőművet, valamint az S VII. Csatornán működő kisvízerőművet (a mosoni II. kisvízerőmű is hamarosan elkészül és hozzákapcsolják a rendszerhez).