Ahonnan az egész országot belátni

A Királyhegy talán az egyik legszebb, viszonylag könnyen megközelíthető kilátóhely az országban.

Királyhegy (KráľovA hoľa)

Mágikus hely ez, négy folyó ered a lankái tövében s fut szét észak, dél, kelet, nyugat felé: a Fekete Vág, a Gölnic, a Hernád és a Garam.

Egy kis geológia

Az Alacsony-Tátra masszívuma a Nyugati Kárpátok belső, ősi kristályos vonulatának második legmagasabb hegysége. Alapkőzete a gránit, amelyet helyenként másodkori mészkőrétegek és dolomitrétegek borítanak, igen változatos geológiai képet mutatva. Szlovákia egyik legmélyebb és leghosszabb földalatti képződménye, a Halott denevérek barlangja is itt található. Felszíne erősen tagolt, az erdőkultúrák a lomberdőkkel indulnak, majd fenyőerdőkbe váltanak, amelyek ezer méter tengerszint feletti magasságnál törpefenyős cserjésbe váltanak, ezektől magasabban már csak bizonyos fűfajták, mohák és zuzmók maradnak meg. A Királyhegy csúcsára túrázók három vagy három és fél órányi útjukon maguk is megtapasztalhatják az erdő változásait. Feledhetetlen élmény felérni 1946 méteres magasságba, ahonnan jó időben szinte az egész ország látszik. Teljes panorámáját kínálja az egész Magas-Tátra, a Gömör-Szepesi Érchegység, a légvonalban alig 50 kilométerre lévő Gömör-Tornai Karszt vagy a Vepor hegység. A Börzsöny bércei, a Mátra és a Bükk hegység sziluettjei is kiválóan láthatók, de a Dobsina feletti jellegzetes elefánthát formájú Radzim és a Rozsnyó feletti Pozsálló masszívumát is azonosítani lehetett. A Királyhegyen 1960-tól televíziós adóállomás működik, ennek egy része turistákat is szolgáló menedékhely.

Legendák hegye

Királyhegy szlovákul Kráľova hoľa, németül Königsberg, azaz valóban királyi birtok. A hegycsúcs valamikor a honfoglalás idején északi határszéli pont lehetett, majd a magyar királyság terjeszkedése idején királyi vadászbirtok részeként kezelhették. Nevét állítólag onnan kapta, hogy 1474-ben maga Corvin Mátyás vadászott itt, s egyik vadászatakor a csúcson heverő hatalmas szögletes gránittömböt használta ebédlőasztalnak. A legenda szerint miután jól megebédelt, az alábbi szöveget vésette a kőbe: „Hic hospitatus est Matthias, Rex Hungariae Anno 1474 – Itt ebédelt Mátyás, a Magyarok királya anno 1474. Kár, hogy e kő nem maradt fenn, de állítólag a 18. században a szepesi ispán, aki itt járt fent a hegyen, még olvasta a fentebbi felirat töredékeit. Bél Mátyás IV. Bélához köti a Királyhegy elnevezését, a tudós által felgyűjtött legenda szerint a Muhi csatából nyugat felé menekülő király ezen a csúcson pihent meg, itt bújt el üldözői elől. A szlovák legendák szerint maga Jánosík és csapata portyázott sokat a Királyhegy alatti völgyekben, s ha a pandúrok megszorították a betyárokat, akkor a hegycsúcsra menekültek, ott bujkáltak. Ján Botto szlovák költő a Jánosík halála című versében írt a Királyhegyről.

Turisták kedvence

Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park s annak része, a Királyhegy kedvelt kirándulóhely. Minden túrázó képes leküzdeni a hegyet, akár gyalogosan, akár terepkerékpárral, de tény, hogy némi elszántság is kell hozzá, és egy kis kondíció sem árt. A Királyhegy meghódítását akár ilyenkor, szeptemberben is megpróbálhatja a kiránduló. Az őszi színekbe öltözött táj, a páratlan élményt kínáló panoráma még a meredekebb lejtőkön való kapaszkodás kissé fárasztó élményét is elfeledtetik. A Királyhegyről királyi kilátás nyílik, szinte az egész országra.