A művészet mint életstílus

A tábort a gombaszögi völgyben rendezték meg már negyedik alkalommal. Főleg a képzőművészet irányában nyitott fiatalok érkeztek az ország minden területéről és Magyarországról, akik számára kiváló alkalom nyílt egymás megismerésére, a közös szórakozásra, de főleg arra, hogy kiváló, fiatal szakemberektől tanuljanak, és olyan információkat szerezzenek, amelyekre a hétköznapok és az iskolai vagy egyetemi oktatás sem ad lehetőséget.

Az alkotótábor programját a többéves tapasztalatok felhasználásával alakították ki. Az alkotótevékenység szekciókra osztva zajlott, a délelőtti és a késő délutáni órákra időzítve az oktatási folyamat leglényegesebb részeit. Idén először történt meg az, hogy nem a szervezők által elképzelt kategóriákhoz kerestek oktatót, hanem a meghívott művész személyisége volt a meghatározó. Ő választotta meg szekciója nevét, célját, módszereit. A festészeti szekció Tóth József festőművész irányítása alatt, a grafika Kiss László encsi grafikussal, a rajz szekció Szabó Ottó grafikusművész vezetésével, a könyvillusztráció Takács János rajzfilmessel, a szobrászat Suchoža Jozef szobrászművésszel, a land-art Krúzs Judit képzőművész-egyetemistával zajlott. Az adott szekcióba jelentkező diák egész héten ugyananak a művésznek a keze alatt dolgozott. A délutáni foglalkozásokat, amelyek a délelőtti szekciók munkáját voltak hivatottak kiegészíteni, már szabadon kipróbálhatta bárki. Ilyen volt a grafikai technikákat bemutató foglalkozás Komjáthy Zsolt képzőművész-egyetemistával, a papírmasé-szobrászat Bott Maya, a tájképfestészet Tóth Tímea képzőművész-tanárokkal, a műépítészet Gyenes Gáborral és két építészet szakos egyetemista barátjával, valamint egy frissen diplomázott építésszel, Král Beátával. A digitális fényképezés és számítógépes feldolgozás ifj. Szaszák György média szakos egyetemistával, a helyzetgyakorlatok és színészmesterség Kovács Mimi kassai színművész növendékkel, a tűzzománc pedig Tóth Erzsébet kézművessel. Néhány oktató tavaly még résztvevőként volt jelen a táborban, s voltak szép számban olyan fiatalok is, akik az első alkalomtól kezdve kitartottak.

Esténként filmvetítések, tábortűz, előadások és zene volt minden mennyiségben. A tábor egyik napja már hagyományosan a környék történelmének megismerése jegyében telt. Idén Tornalja, Rimaszombat, Ajnácskő vára, Várgede, Fülek és Gömörjánosi volt az útvonal, hogy történelmünk ködös, a feledés homályába vesző részleteit felderítsék. Mindebben B. Kovács István volt segítségükre, akinél jobban a vidéket senki sem ismerheti. A kirándulás alatt is elsődleges szempont volt egy-egy adott probléma művészi megközelítése, valamiféle nem mindennapi, másmilyen, különös látásmódra való rávezetés. A tábor egyik célja ugyanis az, hogy a művészetet mint életmódot hozza közel a fiatalokhoz.

A Rajzszög Országos Képzőművészeti Alkotótábor hagyományosan kiállításmegnyitóval ért véget a rozsnyói Rákóczi Magyar Házban. A tábor során készült színvonalas művek mindennél jobban bizonyítják azt, hogy milyen nagy szükség van az ilyen alkotótáborra, amely pótolni igyekszik a középiskolákban elhanyagolt művészeti oktatást. A szervezők a megnyitón megjegyezték, a kiállított alkotások bármely kortárs galériába méltán beillenek, s a megnyitón megjelent szülők ismét kellemesen meglepődhettek azon, milyen tehetség rejlik csemetéjükben. A tábor ideje alatt készült művek közül azok láthatók még szeptember végéig a Rákóczi Magyar Házban, amelyeket a táborlakó művészpalánták nehéz szívvel bár, de kénytelenek az archívumban hagyni. De sok festményt, grafikát, tűzzománc ékszert hazavihettek, s fájdalomdíjként a szervezők emlékül mindenkit megajándékoztak egy-egy CD-vel, amelyen a tábor életét megörökítő, több mint kétezer fotó látható.

Az alkotásokat nézve a szervezőket és az oktatókat is hatalmába kerítette az az érzés, amit jól elvégzett munka után szokott érezni az ember. Megérte!