Nyitra. Az eredeti minisztériumi javaslattal ellentétben a módosított változat szerint már a városban is lesz mentőszolgálat, és a törvényalkotók a többi mentőközpont helyszínét is megváltoztatták.
A mentőautókba orvos is kellene
Viktor Žák, a nyitrai kórház igazgatója éppen ezért olyan utasítást adott ki, hogy amíg az új központok nem kezdenek el megbízhatóan működni, a nyitrai mentősök változatlanul lássák el az egész járást. „A későbbiekben mi szeretnénk működtetni a verebélyi mentőszolgálatot is, de az elefántira nem tartunk igényt, mert javarészt a Nagytapolcsányi járás betegeit fogja ellátni” – mondta Viktor Žák. Azzal elégedett, hogy Nyitra – az első tervekkel ellentétben – nem marad ki a mentőállomást működtető városok sorából.
Az egész tervezetet ugyanakkor túldimenzionáltnak tartja. „Soknak találom a hat mentőalakulatot, mert a régió 163 ezer lakosát eddig két csapat is el tudta látni. Szlovákiában mi hoztuk létre elsőként – a tűzoltókkal együtt – az integrált mentőszolgálatot – nyilatkozta Žák. – Tudom, itt leginkább a szervezésen múlik a hatékonyság. A mostani törvényjavaslat szerint ötvenezer lakosra kell jutnia egy gyorsmentőnek, tehát még eggyel kellett volna gyarapítanunk a számukat, és ezt reális, elérhező célnak tartanám.”
Azt, hogy miből telik majd Nyitrán négy teljes mentőalakulatra (kocsival, felszereléssel, személyzettel), az igazgató elképzelni sem tudja. „Még jó, hogy az olyan kis falvakról, mint amilyennek Berencs is számít, letettek. Ugyanakkor úgy vélem, Elefántiban és Komjátiban is magántársaságok fogják működtetni a mentőállomást, mert nekik nagyon megéri. Ugyanolyan állami hozzájárulást kapnak majd, mint egy százezer lakosú nagyváros, és sokkal kevesebb lesz a betegük. Ha az összes tervezett mentőállomás létrejön, csak a működtetésük évi 2,5 milliárd koronába fog kerülni. Ráadásul: az orvosok és az ápolók fizetésével is számolni kell, s az sem mindegy, lesz-e elég, szakképesített orvos. Eddig kilencven mentőállomás működött Szlovákiában, most 217 lesz, tehát a semmiből legalább száz mentőorvost is elő kellene teremteni” – véli a kórházigazgató.
Különösen gond ez, hiszen a legjobb szakemberek mind külföldre mennek dolgozni. „Lehet, az elbocsátott orvosok átképzésével számolnak, de ez sem valósítható meg egyik napról a másikra, legalább hároméves átmeneti időszakra lenne szükség. Áttanulmányoztam a törvényjavaslatot, és a finanszírozás módjáról egy betűt sem találtam benne. Márpedig ha az állam kötelez valamire, pénzt is kell adnia hozzá” – teszi hozzá Viktor Žák, a nyitrai kórház vezetője.
Nem tartható mindenhol a tizenöt perc
Nyitra. A hatályos törvény szerint a mentőnek húsz percen belül kell megérkeznie a beteghez, az új jogszabály tizenöt perccel számol, és a késedelemért bírságot kell fizetni. Viktor Žák szerint az időt csak a könnyen elérhető településeken lehet majd tartani, a legtávolabbi falvakat, mezei utakon megközelíthető tanyákat, hegyi üdülőket sokszor még húsz percen belül sem tudják elérni. „Szlovákiában mindig voltak olyan régiók, amelyek a gyorsmentőszolgálat határán kívül estek, 1994-ig például Zselíz és Ipolyság környékén egyáltalán nem volt gyorsmentő. Ma ilyen már nincs, de a tizenöt percen belül mindenki számára elérhető, hatékony mentőszolgálat is utópia, amíg nem teremtik elő hozzá az anyagiakat is. A mostani formájában ezt a javaslatot kapunak tartom, amelyen át korlátlanul áramolhat be a magántőke az egészségügyi ellátásba – nyilatkozta a nyitrai kórház igazgatója. – Más kérdés, milyen színvonalon, mert egy dolog adminisztratív intézkedéssel kinevezni egy épületet mentőállomásnak, megvenni néhány kocsit, a másik dolog pedig szükség esetén valóban életeket menteni.” (vm)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.