A legidősebb fogta a legnagyobb halat

„Négy szektorra osztottuk fel a bányát, 4x20 versenyzőre. Minden szektort külön díjaztuk. Az első, a második és a harmadik helyezett is kapott elismerést. Az összfogásban pedig, aki súlyra a legtöbb halat fogta, ugyancsak a három első helyezettet díjaztuk”

 – mondta el a Halasi Tibor, a Nagymegyeri Horgászszervezet elnöke. A versenyt két sporthorgász aktív segédletével rendezték meg, amibe többen is bekapcsolódtak. Az összesített versenyben az első helyezett 300 eurót, a második 200-at, a harmadik pedig 100 eurót nyert. Az idei versenynek 49 indulója volt, kevesebb hazai, nagymegyeri nevezővel, jóval többen érkeztek most a környező településekről. A nyárasdi horgászok közül 12-en eljöttek, de érkeztek még szilasiak, lakszakállasiak és ekecsiek. A felnőttek korosztálya vegyes volt, a huszonévesektől egészen a hetvenévesig voltak résztvevők. 

„Szeghy László volt a legidősebb, ő fogta idén a legnagyobb halat, ami közel 10, pontosan 9,84 kilós volt. Nyereménye egy 12 órás belépőjegy lett az egyik közeli horgásztóra”

 – részletezte az elnök

A versenyen nem volt még igazi a fogás, fogalmazott Halasi Tibor. A bányatavak ugyanis nem kifejezetten pontyozásra valóak. Ez egy kavicsbányató, ahol 25-27 méteres mélység is található, ami nem ideális a pontyok számára. Ennek ellenére 90 százalékban mégis csak pontyot telepítenek bele. 

„Azért telepítünk javarészt pontyokat, mert nagyon jó ízű halat kapunk a végén. Miután lerakjuk őket, egy idő után a ponty annyira letisztul ebben a vízben, hogy egy finom ízű, minőségi hal lesz. A tóba szoktunk még nagy testű halakat is tenni, de 65 centi felett muszáj visszaengedni őket, ez a szabály”

 – mondta el. Tavasszal összesen 30 mázsa halat telepítettek a nagymegyeri bányatóba, 20 mázsa K3-asat, ami háromnyaras pontyot jelent és 10 mázsa K2-es, kétnyarasat. Ősszel kerül majd bele legközelebb 40 mázsa K3-as ponty. 

„Idén megfordítottuk a telepítés menetét. Korábban tavasszal szoktunk többet rakni bele, de gondjaink voltak a vízzel. Miután a mélysége miatt lassan melegszik fel, előfordult, hogy a halak sebesek lettek. Egy ichthiológussal és a tógazdával egyeztetve azt a tanácsot kaptuk, hogy próbáljunk meg ősszel többet telepíteni, tavasszal pedig kevesebbet, mert a halak ősszel már jobb kondícióban vannak. Tavasszal Magyarországról, Ravazdról szerezzük be őket, ősszel pedig Csicsóról”

 – magyarázta el Halasi Tibor. Az áttelelés előtt, mielőtt elkezd lehűlni a víz, egyszer még alaposan megetetik az állományt, hogy a halak a hideg beállta előtt a szükséges zsírmennyiséget még magukra tudják szedni.