A Kossuth-szobor története

Rozsnyó. Az elmúlt hónapokban sokkal több szó esett Kossuth Lajos rozsnyói bronzszobráról, mint a korábbi években. Ennek fő oka februári – a szobor történetében immár harmadik – újraállítása volt. Csakúgy, mint a 2004-es újraállítás, az 1938-as, valamint az 1907-es első felállítás is nagy örömöt jelentett a rozsnyói és a környékbeli magyarok számára. Ezt tanúsítják azok a dokumentumok, amelyek a Rákóczi Magyar Házban kerültek bemutatásra. A kinagyított századfordulós fotókon az eredeti helyen, a főtéren álló szobor számtalan szögből látható, és a Sajó-Vidék című lap 1907-es számában örömmel számol be a szoborállításról. A kiállítást egy 1910-ben kiadott Kossuth-emlékalbum is színesíti, valamint azok a festmények, amelyek Kossuth búcsúját szülőföldjétől, valamint Petőfi március 15-i szavalatát jelenítik meg. A kiállítás legérdekesebb darabjai mégis a koszorúszalagok, amelyek ott díszelegtek hajdan, 1907-ben és 1938-ban is a szobor talapzata előtt. A korabeli fotókon látható szalagok, amelyeket jelenleg a Rozsnyói Bányászati Múzeumban őriznek, most a kiállításon is megtekinthetők. A Rozsnyói Társalgási Egyletnek, a Jótékonysági Nőegyletnek, a Hadirokkantak, Özvegyek, Árvák Egyesületének, vagy a Rozsnyói Kisdedóvónak egyszerű, fehér szalagja csakúgy jelen volt, mint a református, izraelita, evangélikus, katolikus egyházak koszorúi. A környező települések, mint Özörény (ma Gömörhorka), Tornagörgő, Pelsőc által elhelyezett koszorúk szalagjai tanúskodnak arról, hogy „a magyar nemzet újrateremtője” előtt ők is lerótták tiszteletüket. Igazi érdekesség Schloszer Albertné zászló-anya súlyos, vastagon hímzett szalagja 1896-ból, vagy az a láncdarab, amely a talapzatot övezte valamikor. A kiállításon a régi relikviák mellett megismerkedhetünk a 90-es években kidolgozott tervrajzzal, amely a múzeumkertet jelölte meg a szobor színhelyéül, de van vázlatrajz a református templom előtti elhelyezésről, és láthatjuk a legújabb makettet, amelynek alapján végül elhelyezték a szobrot.