Régió

A Komáromi járás falvai: lassan csökkenő, de még egyértelmű magyar többség

Komárom | A 37 járásbeli község 2011-hez képest sem a lakosságszám, sem a nemzetiségi hovatartozás terén nem vett 180 fokos fordulatot. Az említett kategóriák mégis „mozgásban vannak”, de egyelőre egy stagnáló szlovákiai vidéki régió benyomását keltik.
author
Vataščin Péter

2022. január 26. 19:17

Szentpéter
Szentpéter lakossága 10 év alatt egy fővel emelkedett 2735-re. - Vataščin Péter felvétele

A 37 faluban 44 932 személy él, ami a Komáromi járás összlakosságának 44,5%-át teszi ki. A magyar többség teljesen egyértelmű, ugyanis összesen 31 132 főről (69%) beszélhetünk. Láthatóan többen vannak (33 455 személy) azok, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat. Aki kíváncsi a négy járásbeli város eredményeire, az megtalálja azokat Czímer Gábor kollégánk január 25-i cikkében.

Zsugorodó falvak

Csupán 11 községben növekedett a lakosok száma, ám ez sehol sem jelentett „népességrobbanást”.

Látványos példának számít Izsa, amely 138 fővel, több mint 8%-kal nőtt 10 év alatt, s így a népszámlálás idején 1781-en laktak a Duna menti faluban. Ezt vélhetően a falu komáromi agglomerációban betöltött szerepe, a járásszékhelyhez való közelsége okozta.

Másodikként Marcelházát (plusz 51 fővel 3802 az összlakosság), majd a pici Virtet (plusz 24 lakossal 309 fő) említhetjük. A sort Szentpéter zárja, amely egyetlen egy lakossal gyarapodott, így 2735 embernek adott otthont a cenzus idején.

Egyértelműen a mérleg másik fele a súlyosabb: a járás további 25 falujában ugyanis csökkent a népességszám. Az abszolút számok terén Perbete lakossága zsugorodott a leginkább, amely 229 fővel, vagyis 7,7%-kal szűkült 2745 lakosra.

Második helyen Újgyallát (Dulovce; 165 emberrel kevesebb, 1648 az összlakosság), utána pedig Madart (147 fős csökkenés, 1315 lakos) említhetjük meg. Összességében úgy tűnik – s ezt sok esetben évtizedekre visszamenőleg lehet igazolni –, hogy értelemszerűen azok a falvak zsugorodtak a leginkább, amelyek a „városközi” tér közepén helyezkednek el, még akkor is, ha például egy „központibb” községről, például Nemesócsáról van szó, amely 145 fővel lett szegényebb 10 év alatt.

Galéria
Perbete lakossága zsugorodott a leginkább: 229 fővel vannak kevesebbel, ami 7,7 %-os csökkenést jelent (Vataščin Péter felvétele)
Akár kicsi falu, akár nem, Gellér lakossága hat fővel nőtt 10 év alatt (Vataščin Péter felvétele)
Csallóközaranyoson a legmagasabb az ismeretlen nemzetiségű polgárok aránya (302 fő, 12,44 %) (Vataščin Péter felvétele)
Karván a magyarok száma két fővel 556-ra, arányuk pedig 3,3 %-kal 77,44 %-ra nőtt (Vataščin Péter felvétele)
+1

Magyar többség – szlovák kisebbség

Arányaiban Szilas (91,13%), Dunamocs (87,81%) és Búcs (86,76%) számítanak a „legmagyarabb” községeknek – ám fontos hozzátenni, hogy 2011-hez képest még ezek a mutatók is csökkentek néhány százalékkal. Akkoriban még hét járásbeli faluban képeztek a magyarok 90% fölötti többséget.

Ez a jelenség 2021-ra, mint láttuk, csak egy falura olvadt. Az eredetileg is magyar többségű lakosság aránya csupán Karván, Virten és Megyercsen nőtt 5-3% közötti mértékben, mindenhol máshol valamekkora mértékű csökkenésnek lehetünk tanúi.

A magyar–szlovák arány egy községben sem módosult az előbbi etnikum rovására, ám van olyan hely, ahol újabb 10 év múlva jó eséllyel sor kerülhet. Erre Ifjúságfalván lehet leghamarabb kilátás, ahol a 2011-es 63,2%-ról 55,48-ra csökkent a magyarok aránya, míg a szlovákoké 29%-ról 38% fölé kúszott.

A legtöbb magyar lakost az abszolút szám és az arány szempontjából is Marcelháza vesztette – s ez annak ellenére van így, hogy egyike azon községeknek, amelyeknek ha szerényen is, de nőtt a lakosságszámuk. 2011-hez képest 421-gyel, illetve 12,27%-kal (!) csökkent a magukat magyarnak vallók száma.

Ez a mutató Csallóközaranyoson is látványosan csökkent 257 fővel, illetve az arány is 11,46%-kal. Hogy mi a mögöttes ok, azt mélyebb vizsgálatnak kell kideríteni, ám azt már most megemlíthetjük, hogy a cenzus alapján a járásban egyedülálló módon Marcelházán (430 fő, az összlakosság 11,31%-a) és Csallóközaranyoson (302 fő, 12,44%) is 10% fölötti az ismeretlen nemzetiségű lakosok mértéke. Emellett ha nagyon mérsékelten, de nőtt a szlovákság aránya is: Marcelházán 10 év alatt 82 fővel 524-re (13,78%), Csallóközaranyoson pedig 42-vel 324-re (13,34%).

A járás összes falvára igaz az az egyébként országszerte jellemző állítás, hogy több a magyar anyanyelvű ember, mint ahányan ténylegesen magyarnak vallották magukat.  Néhány községnél egészen szembetűnő a különbség: Ímelyen 324-en, Bátorkeszin kerek 200-an, Marcelházán 177-en, Csallóközaranyoson pedig 151-en vannak többen a magyar anyanyelvűek.

A szlovák többségű falvak köre változatlan. Újgyalla (92,23%- os szlovák többség), Szilasháza (Šrobárová; 91,49%), Újpuszta (Mudroňovo; 85,48%), Zsemlékes (Lipové; 79,58%) vezetik a sort, majd ezeket követi kiegyenlítettebb arányokkal Ímely (58,48%) és Bajcs (48,08%).

Tegyük hozzá: a felsorolás első négy községe – Újgyallát leszámítva – a legkisebbek közé tartozik a Komáromi járásban.

Másodikként: magyar

A második nemzetiség opcióját sok vita előzte meg a népszámlálást megelőzően, ám az mindenképpen leszögezhető, hogy érdekes és fontos változóval lett gazdagabb a demográfiai összkép. A Komáromi járás falvaiban végül 3111 személy élt ezzel a lehetőséggel, vagyis a községek összlakosságának a 9,3%-a.

A második nemzetiségre vonatkozó adatok talán akkor érdekesebbek, ha a magyar–szlovák arányok tükrében vizsgáljuk őket – az abszolút számok ugyanis a legtöbb esetben több-kevesebb eltéréssel megegyeznek az összlakosság számának mértékével.

A „mátrixon” végigfutva azonnal látszik, hogy a második opcióval élők között – arányaiban – jellemzően több a magyar válaszadó. Például 18 községben haladta meg legalább a 40%-ot azok aránya (az élen Ímely végzett 61,33%-kal), akik így döntöttek.

Ezzel szemben – a rendkívül kis mintát jelentő Zsemlékest nem számítva – ezt a küszöböt kizárólag Ifjúságfalván lépte át a szlovák rubrikát bejelölők mennyisége 41,67%-kal. Ha pedig a 37 falu átlagos arányait nézzük, úgy az összes válaszadó 37%-a jelezte, hogy második helyen magyar identitású, 26% pedig a szlovák mellett döntött.

Hol vannak a romák?

A járásban – a városok mellett – több falu is jelentősebb nagyságú roma közösségeknek ad otthont. A cenzus alapján azonban – ahogyan eddig is – ez a népcsoport továbbra sem látható meg igazán – ám a második nemzetiségnek köszönhetően úgymond jobban sejthetőek!

Első helyen szinte csak elenyésző számban szerepelnek a romák. A járásban a városok közül Naszvad (416 fő, 8,3%) viszi a prímet, ám a falvakban alig látszik ez a népcsoport. Arányait tekintve Vágfüzesen (2,76%), abszolút számok terén pedig Marcelházán (29 fő) él a legtöbb roma.

Ezzel szemben második helyen hirtelen több roma sejlik fel. Az arányokat és az abszolút számokat tekintve is Keszegfalván (a válaszadók 29,7%-a, 58 fő) és további hat községben választotta legalább egytucatnyi ember ezt az opciót.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
dacruza

A rózsahegyiek elvitték a három pontot a MOL Arénából

dddd

Ne a zenével foglalkozzunk most

richard sulík

Sulík szerint Matovič félrevezet mindenkit, az adóbónusszal csak a gazdag családok járnának jól

zelenszkij

Zelenszkij: Hazaküldjük az oroszokat, semmit sem hagyunk az ellenségnek

éhínség

Világméretű éhínséget okozhat az ukrán gabonaexport orosz blokádja

új szó

Miről ír a hétfői Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.