A Komáromi járás településeit a Magyar Szövetség dominálta – a verseny részben mégis sokszínű volt

A Komáromi járás 41 települése közül 34-ben nyert a MSZ (köztük Komáromban, Gútán és Naszvadon), négyben a Smer (Újgyalla [Dulovce], Szilasháza [Šrobárová], Ifjúságfalva és Újpuszta [Mudroňovo]), háromban pedig a PS (Ógyalla, Ímely). Ez összességében jól mutatja az erőviszonyokat is.

Amint az várható volt, a járás településein az országos átlagszint alatt maradt a választói kedv. A törpefalunak számító Zsemlékesen (Lipové) bizonyult a legmagasabbnak (45,31%), ami Dunaradvány követett a ranglistán (44,74%). A többséget a 20-30% közti választói aktivitás adta ki, míg Madaron volt messze a legalacsonyabb (17,91%).

A városok

Ha megkülönböztetjük egymástól a városokat és falvakat, akkor is megmarad az említett rangsor. A részvételi arány egyébként a négy város egyikében sem lépte túl a 30%-ot. Komáromban meglehetősen kiegyensúlyozott végeredmény született, hiszen a MSZ ott csupán 28,31%-kal nyert, míg belátható távolságban követte őket a PS (26,42%) és a Smer (20,14%). Gútán volt egyedül egyértelmű a MSZ domináns jellege (50,19%), de a Smer (16,62%) és a PS (15,75%) itt is értékelhető eredményeket értek el. Ógyallán viszont már a PS bizonyult a legjobbnak (24,28%), míg a MSZ csak a harmadik helyet (17,9%) szerezte meg a Smer után (20,58%). Naszvadon már ismét a MSZ nyert (30,15%) a PS (22,48%) és a Smer (15,57%) előtt.

A Magyar Szövetség helyzete

A Magyar Szövetség Komáromi járásbeli teljes dominanciáját beszédesen mutatja, hogy a 34 győzelem közül 27 esetben nyert a párt legalább 50% fölötti eredménnyel. Ez egyben azt is jelenti, hogy jellemzően „köröket vertek” az őket követő Smerre és PS-re. A legnagyobb arányú győzelmet Gelléren (81,91%), Dunaradványon (78,65%) és Csicsón (72,43%) aratták. A legkisebb szavazati arányra, 21,54%-ra Bajcson volt szükségük az első helyhez.

Érdekesség, ám egyben nyilvánvaló is, hogy a párt mennyire nem létezik a szlovák többségű falvakban, hiszen Szilasházán és Újpusztán senki sem szavazott rájuk, míg Újgyallán (Dulovce) és Zsemlékesen is csak páran.

Az is megállapítható, hogy az etnikailag vegyesebb, de egyik etnikum által sem teljes módon dominált településeken alakult ki kiegyenúlyozottabb verseny a MSZ, a Smer és a PS, de akár négy párt között is. Komárom, Ógyalla és Naszvad után ide tartozik még Ímely, Bajcs, Ifjúságfalva, de a szuburbanizáció hatása miatt részben akár Izsa is.

Jól érzékelteti a MSZ szavazóbázis magjának kitartását, hogy néhány kivételtől (pl. épp Dunaradványtól) eltekintve viszonylag alacsony részvétel mellett szerezték meg az említett győzelmeket. Mindez ugyanakkor arra is utal, hogy a magyar nemzetiségű lakosok egy jelentékeny része nem ment szavazni, ill. közülük többen szlovák pártokra voksoltak.

A Smer és a PS 

Az előbbi megállapítást támasztja alá, hogy a Smer például olyan községekben végzett a második helyen jelentősebb számaránnyal, mint többek között Ekel (23,98%), Búcs (15,35%), Megyercs (21,03%) vagy Kolozsnéma (24,63%). A teljes járást tekintve 23 második és 12 harmadik helyet értek el.

Egyértelmű, hogy a Smernél valamivel gyengébb hatásfokkal, de a PS is meg tudta szólítani a községek lakosságát. Az ógyallai, zsemlékesi (56,14%) és ímelyi (30,41%) győzelmek mellett Izsán (20,85%) és Nagykeszin (20,31%) szerepeltek még jobban, ill. több más helyszínen is 10% fölötti eredményt értek el. A Komáromi járás egészét tekintve 14-szer végeztek a második és 16-szor a harmadik helyeken. Nagykeszi esetében nem feltétlenül eldönthető első látásra, mennyiben és hogyan befolyásolta a PS-re érkezett szavazatok számát az, hogy Ódor Lajos szülőfalujáról van szó. 

A Hlas és a Republika

Érdekes kérdés a Hlas helyzete, már csak azért is, mert az áprilisban az elnökválasztás második fordulójában Peter Pellegrini jól szerepelt a Komáromi járásban. Hogy most ezt nem ismételte meg a Hlas, az a választás típusa miatt nyilvánvalóan nem lehet meglepő. Ugyanakkor mégis szembetűnő, hogy Újgyalla kivételével kizárólag 1000 fő alatti községekben ért el második vagy harmadik helyezéseket a párt. Összességében Virten (22,61%) szerepeltek a legjobban, ami ott a második legjobb eredménynek számított. Mindehhez adalékul szolgál, hogy Nyitra megyét az a Branislav Becík vezeti, aki a Hlas EP-listavezetője is volt egyben, ill. megválasztása óta rendszeresen felkeresi a Komáromi járást is. A Hlas összességében négyszer végzett második és háromszor harmadik helyen.

Ezzel párhuzamosan világosan érzékelhető, hogy a Republika is meg tudta vetni a lábát a Komáromi járásban – mely során szinte „beelőzte“ a Hlast. A városokban Ógyalla kivételével arányaiban ugyanis gyakran több szavazatot kaptak, s például olyan, magyar szempontból „nem elhanyagolható“ településeken is jól szerepeltek Uhríkék, mint Bátorkeszi (11,49%), Füss (11,64%) vagy Bogyarét (9,52%), de nem tud nem szemet szúrni például – és többek között – az izsai 9,47%-os, a hetényi 7,27%-os vagy a karvai 9,24%-os eredményük sem. Összesen két második és nyolc harmadik helyet szereztek.

Futottak még

A Komáromi járásban tehát egyértelműen három plusz két párt szerepelt most a politikai térképen. A Demokrati és a KDH gyakorlatilag három-három, a SaS és az SNS pedig mindössze egy-egy községben értek el 5%-nál jobb eredményt, ám egyik sem ért dobogót. Közülük pedig egyedül a Demokrati látszik jobban városi szinten. Komáromban 5,09%-ot értek el, amely utalhat Hamran István – aki a választási lista második helyezettje volt – helyi ismertségére is.