A helyieknek is akarniuk kell a változást

Hét fejlődőképes községet szemeltek ki a régióból: Pelsőcöt, Gömörhorkát, Hosszúszót, Szilicét, Borzovát, Kecsőt és Ardót, melyek fekvése és természeti kincsei országos szinten is figyelemre méltóak, a helyiek azonban eddig nemigen használták ki a faluturizmusban, illetve az agroturizmusban rejlő lehetőségeket. A Regionális Környezetvédelmi Központ (REC Slovensko) a kassai Sosna társulást kérte fel a terepszemlére, valamint a helyi illetékesek számára szervezett előadás-sorozatra, amelynek során kiderült, hogy a legtöbb községben ugyanazok a célok, csupán az együttműködési szándék hiányzik a civil szféra, a szolgáltatók, az önkormányzatok és az állami szektor képviselői között.

„Rögtön az elején láttuk, hogy ez nem egy hatvanméteres síkfutás lesz, hanem komoly maraton. A legfontosabb, hogy a helyiek is akarják a változást, a fejlődést, és hogy ennek érdekében összefogjanak, közös pályázatokat dolgozzanak ki. Úgy vettük észre, hogy a legtöbb helyen hiányoznak azok a karizmatikus egyéniségek, akik képesek koordinálni ezt a tevékenységet. A tehetséges emberek ugyanis mára elhagyták a régiót, akik pedig maradtak, azok elfásulttá, szkeptikussá, apatikussá váltak, nem igazán hisznek a változás lehetőségében” – számolt be tapasztalatairól Štefan Szabó, a Sosna társulás vezetője, aki szerint az érintett falvakban sokan „fentről” várják a segítséget, eszükbe sem jut, hogy maguk vegyék kezükbe saját sorsukat.

A perifériára sordódott községekben sokak szerint épp az izoláltság miatt maradtak fenn olyan népszokások, hagyományok, amelyek a turisták számára is érdekesek lehetnek. Hiányzik viszont a vidéki turizmus feltételeinek megteremtéséhez szükséges közösségi szellem, az egészséges lokálpatriotizmus, a régió iránt érzett szeretet. Daniel Pitoňák, az ENSZ Fejlesztési Programjának pozsonyi képviselője mindezek ellenére sikeresnek ítéli a februárban indult és a napokban befejezett projektet. „Az embereket sikerült ráébresztenünk arra, hogy változtatniuk kell eddigi hozzáállásukon, és a tartós fejlődés érdekében az egyes szektoroknak együtt kell működniük. Valamennyi községben kidolgozták a gazdasági és szociális fejlesztési tervet, kitűzték a célokat és felmérték a lehetőségeket. Jelen pillanatban ez is komoly eredménynek számít. Felvettük a kapcsolatot a megyei önkormányzattal, valamint a megyei hivatalban működő Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, akik tárt karokkal fogadtak minket, hiszen ők sem szeretik a duplicitást” – mondta Daniel Pitoňák, hozzátéve, hogy a szomszédos Magyarországon végbement fejlesztéseket nem lehet a hazai lehetőségekhez hasonlítani, a magyar kormány másképp kezeli a turizmusfejlesztés kérdését, az új kabinet terveivel kapcsolatban pedig még borúsabbak a várakozások. Ezért a jövőben még több múlik majd az érintett települések vezetésén, illetve a régióban működő civil szervezeteken.

A több hónapos munka során lehetőség nyílt arra is, hogy a kassai és pozsonyi szakemberek beavassák a helyieket a pályázatírás rejtelmeibe. A közösen kidolgozott, sikeres projektek közül említést érdemel a kecsői ifjúsági klub felújítása, a szilicei községi hivatal, valamint a helyi kultúrház rendbehozatala, és a gömörhorkai ritka karsztképződményekhez vezető turistaaút megépítése. Ez utóbbit egyébként az elmúlt hétvégén vehették birtokukba a helyiek és a községbe látogatók.

Az ENSZ Fejlesztési Programjának szakemberei a jövőben is készek támogatni a domicai mikrorégió községeinek pályázatait, igyekeznek felkarolni a fantáziadús helyi kezdeményezéseket, és összehangolni az egyes szektorok munkáját.