A Beneš-dekrétumokról is tárgyaltak Érsekújvárban

Konferenciánk célja, hogy hetvenéves hallgatás és félrevezetés után végre felemeljük szavunkat és követeljük a múltban elszenvedett sérelmeink végleges, általános, átfogó és hatékony orvoslását – hangzott el a bevezetőben. Töröljük a kisebbség szót nemzeti közösségeink és az Európai Unió szótárából, biztatta a jelenlévőket Kiss Antal bölcsész, teológus, brüsszeli nemzetpolitikai szakértő. Práznovszky Miklós ügyvéd, jogtörténész a Nobilitas Carpathiae országos elnöke rámutatott a Beneš-dekrétumok érvénytelenségére és máig ható következményeire, felhívta a figyelmet arra, hogy a dekrétumok a Szlovák Köztársaság jogrendjét képezik, annak ellenére, hogy ellentétesek nemcsak a Szlovákiára nézve kötelező nemzetközi egyezményekkel, hanem a Szlovák Köztársaság alkotmányával is. Práznovszky szerint a Beneš-dekrétumok és a deportálások, kitelepítések ügyében még közel hetven év múltán is létezik számos hatékony jogorvoslati lehetőség. A konferencia résztvevői petíciót írtak alá, melyben felszólítják az illetékes hatóságokat a dekrétumok kérdésének végleges megoldására. A petíciót eljuttatják a Szlovák Köztársaság illetékes hatóságainak és intézményeinek, továbbá valamennyi belföldi parlamenti képviselőnek azzal a követeléssel, hogy hozzanak végső megoldást a dekrétumok okozta sérelmek ügyében. A petíciót eljuttatják az Európai Unió illetékes testületeinek azzal a kéréssel, hogy a Szlovák Köztársaságban tevékenykedő emberi jogi szervezetek bevonásával felügyeljék a petíció megfelelő belföldi kezelését. „Mi is a háború? Semmi más, mint két ellenséges, egymás vagyonára, tulajdonára pályázó fél gyilkos hadakozása. Ennek alapja a gyűlölet. A csehszlovákiai magyarság 1945 utáni tragédiája az, hogy ez a háborús gyűlölködés az újonnan megalapított soknemzetiségű Csehszlovák Köztársaságban tovább élt” – mondta Vadkerty Katalin történész. Az előadó kitért a csehszlovákiai magyarok kitelepítésének, csehországi deportálásnak részleteire. Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának brüsszeli főtitkára az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szólt. „A panaszlevelek biztos helyen vannak Belgiumban, és most, hogy a feldolgozásuk megtörtént, komoly ütőkártyát jelentenek az aktivisták, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságában, és minden magyar ember kezében” – mondta Thajnay Mária.