Új irányzatok a mezőgazdasági gépek fejlesztésében és gyártásában

Miközben a hazai agrárvállalkozások egy része még mindig a meglehetősen elavult gépparkkal és a felújítására fordítható pénzeszközök hiányával, illetve az ebből fakadó hátrányokkal küszködik, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a mezőgazdasági termelés immár kifejezetten célirányosan, a precíziós elvek széleskörű alkalmazásával zajlik.

A termelési folyamatokat már ebben az ágazatban is összehangoltan, az ésszerűség és a gazdaságosság maximális figyelembe vételével szervezik. A bemenő költségek folyamatos növekedése és az agrártermékek árszínvonalának stagnálása mellett ez nem is lehet másként.

A szlovákiai mezőgazdaság nagyüzemi struktúrájából adódóan a termelés koncentrációjának szintje akár 30 százalékkal nagyobb gazdasági hatékonyságot hozhat a termelőknek, ha ésszerűen használják ki az adott rendszerben és a modern műszaki berendezésekben rejlő lehetőségeket, állítja Jozef Ďuďák a Nyitrai Mezőgazdasági egyetem tanára e témát érintő írásában, amelyet összefoglalva ismertetünk.

A jelenlegi mezőgazdasági gépek ugyanis már nemcsak az egyes termelési műveletek végrehajtásában képesek magas színvonalú teljesítményre, hanem a hozzájuk szükséges információs háttérrel is rendelkeznek. Az új termelési gép- és technológiai rendszerek közös jellemzője, hogy működés közben már kihasználják azt a széleskörű információs háttért, amely a művelethez kapcsolódó – a talajjal, a parcellával, a rajta termesztett növénnyel kapcsolatos-információkat is tartalmazza. Az ún. precíziós mezőgazdasági termelés (Precision farming, precision agriculture) elnevezés olyan termesztési rendszert takar, amely a hagyományos termesztési módszerektől eltérően nem egységesen homogén egésznek veszi az adott termőterület tulajdonságait, és ennek alapján állapítja meg például a tápanyagpótlás szintjét, hanem a pontos mérési és adatátviteli rendszerek révén begyűjtött adatok alapján testre szabottan határozza meg egy-egy parcellán belül is a termesztett növény számára szükséges optimális feltételeket. Ebben a rendszerben ilyen pontosított adatok alapján szervezik a növényállományok tápanyagellátását, a vetést, a növényvédelmet és a talajművelést is.

Az ágazatba bemenő adatok struktúrájában is jelentős változások történnek. A mezőgazdasági termelés biológiai jellege újra előtérbe kerül, ez elsősorban a kiváló minőségű vetőmagokból termesztett nagyhozamú rezisztens fajták felhasználását jelenti. A mezőgazdasági termelésben a környezetvédelmi szempontok is jóval nagyobb szerepet kapnak. Itt elsősorban azokra a technikákra és eljárásokra összpontosul a figyelem, amelyek az ún. vegyi készítmények kiváltására, ezek felhasználásának csökkentésére alkalmasak. A mezőgazdasági termelés gépesítésének szintje az ágazati termelés hatékonyságának záloga. Itt elsősorban a nagyteljesítményű, kiváló minőséget biztosító gépek és berendezések alkalmazása válik fontossá. Ugyanakkor továbbra sem elhanyagolható szempont a munkafolyamatok ésszerűsítése, az emberi munka gépi erővel való kiváltása, amelynek sikere a munkaműveletek összehangolásában, összekapcsolásában és a precíziós rendszerek alkalmazásában rejlik.

A jelenlegi traktorok műszaki szintjét már az elektronika határozza meg. A fejlesztések iránya az egyes eddig különállóan szabályozott gépi alrendszerek (felfüggesztés, befecskendezés, sebességváltás) összehangolására, egy rendszerbe való összekapcsolására irányulnak. A traktorokban már megszokottá válnak a műholdas irányító rendszerek révén vezérelt automatikus rendszerek, amelyek időjárási vagy egyéb feltételektől függetlenül kihasználhatók. A GPS rendszerű helymeghatározó berendezések cm-es pontossággal dolgoznak, ami nagyban segíti a gépek hatékony kihasználását.

A talajművelő rendszerek esetében a fejlesztési irányzatok a termelési költségek csökkentésének és a talajvédelmi szempontok betartásának irányába mutatnak. A termelők többsége ma már teljesen komplett talajművelő rendszereket alkalmaz az egycélú gépek és berendezések helyett.

A vetőgépek fejlesztésében a munkaszélesség bővítése és az ún. minimálisan művelt talajba való vetés lehetőségeinek bővítése a cél. A modern adatátvitel és a pontos érzékelők (szenzorok) révén a talaj tulajdonságaitól függően folyamatosan szabályozható a kijuttatott vetőmagmennyiség. A legújabb szenzorok már képesek a vetőmagok megszámolására is, így pontosan beállítható az egységnyi területre szükséges mennyiség.

Az ágazat fejlesztésében fontos irányzat, hogy a termesztési technológiákban fokozatosan egyre kisebb szerepet kapnak az ún. „kemény” vegyi anyagok, elsősorban a gyomirtásban és a tápanyagpótlásban csökken a felhasználásuk. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy ma már nagyon pontosan meg lehet határozni és meghatározott helyre célirányosan ki is lehet juttatni a szükséges hatóanyagokat. A permetező gépekben olyan fúvókák alkalmazása kerül előtérbe, amelyek kevésbé szórják szét a permetlét, így a takarékos alkalmazás mellett a szigorúbb környezetvédelmi szempontoknak is megfelelnek. A növényvédelem területén újra előtérbe kerülhet a mechanikus talajművelő berendezések alkalmazása is, főleg a széles sorközű növényállományokban.

A műtrágyázásban a többkamarás műtrágyaszórók elterjedésével számolnak, amelyek a növényzet tápanyagigénye alapján képesek megkeverni és kijuttatni a szükséges adagot. Többek között már olyan berendezésekkel is el lehet látni ezeket, mint például az N-senzor, vagy a MiniVeg N system, amely a növényállomány chlorofil-szintjét lézerrel méri, s ehhez viszonyítva számítja ki a szükséges adagot.

A gépek teljesítményében egyértelműen tapasztalható irányzat a munkaszélesség növelése. Legmarkánsabban ez a takarmánybetakarító-gépeknél érzékelhető. Ma már nem gond akár 9 m vágószélességű kaszát sem beszerezni. A munkaszélesség növelésével szorosan összefügg a gépek hatékony kihasználásának kérdése. Ebben egyre nagyobb szerepet kap az elektronika és az adatátvitel pontossága, amely komoly segítséget nyújt a nagyteljesítményű gépek irányításában és hatékony kihasználásában. A GPS rendszerű pontos műholdas vezérlés ma már szintén elterjedt a gépekben.

A növénytermesztés hatékonyságának növelése érdekében a modern műszaki és technológiai megoldások alkalmazása kerül előtérbe, amelyek többek között lehetővé teszik a munkaműveletek ésszerű összevonását. E rendszerek elterjedése terén viszont nálunk az ágazat adott pénzügyi helyzete miatt még jelentős hiányosságok vannak. Ugyanakkor az ún. minimalizációs és talajkímélő technológiák alkalmazásában már itt is vannak kézzelfogható, kedvezőnek nevezhető eredmények. Kevesebb a tapasztalat a precíziós termelési rendszerek alkalmazásában, amely további lehetőségeket kínál a termelési bemeneti költségek csökkentésére. (sz-ags)