Továbbra is engedélyezett marad a répacukor vagy a must felhasználása

Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei december végén megállapodást kötöttek a borpiac közös szervezésének reformjáról. A változások egyensúlyt teremtenek a borpiacon, fokozatosan megszüntetik a pazarló és költséges piaci intervenciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszik a költségvetés pozitívabb, aktívabb intézkedésekre történő felhasználását, ami fokozni fogja az európai borok versenyképességét. A reform biztosítja a borágazat gyors szerkezetátalakítását, mivel részét képezi az az önkéntes alapú, három évre szóló szőlőtőke-kivágási program, amelynek célja a felesleges és nem versenyképes borok piacról történő kivonása. A krízislepárláshoz és az élelmezési célú alkohol lepárlásához nyújtott támogatások fokozatosan megszűnnek, a fennmaradó – nemzeti pénzügyi keretek között szétosztott – pénzösszeget pedig a bor harmadik országbeli piacokon történő népszerűsítésére, az innovációra, valamint a szőlőültetvények és pincészetek szerkezetátalakítására, illetve korszerűsítésére lehet fordítani. A reform a borvidékeken biztosítja a környezet védelmét, oltalmat nyújt a hagyományos és régóta alkalmazott minőségpolitikáknak, továbbá egyszerűsíti a címkézési szabályokat, ami mind a termelők, mind a fogyasztók hasznára fog válni. A reform 2008. augusztus 1-jén lép hatályba.

„Nagy örömömre szolgál, hogy kompromisszumra jutottunk, és szeretném megköszönni a mezőgazdasági miniszterek együttműködését a kényes kérdések megoldásában – nyilatkozta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. – Költségvetésünk nagy részét már nem kell a nemkívánatos feleslegektől való megszabadulásra fordítanunk, ehelyett végre arra összpontosíthatunk, hogy versenytársainkkal felvegyük a versenyt, és visszaszerezzük piaci részesedésünket. Bár nem sikerült a tervezett reform minden elemét elfogadtatni, kiegyensúlyozott megállapodás született. Remélem, hogy a tagállamok kihasználják majd a rendelkezésre álló új eszközökben rejlő lehetőségeket.”

A borpiac közös szervezésének főbb pontjai

Nemzeti pénzügyi keretek: Ezeknek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A lehetséges intézkedések között a következők szerepelnek: népszerűsítés harmadik országokban, a borvidéki szerkezetátalakítás/átállás, a termelési lánc korszerűsítése, innováció, a zöld szüret támogatása és új válságkezelő intézkedések.

Vidékfejlesztési intézkedések: Bizonyos pénzösszegeket átcsoportosítanak a vidékfejlesztési intézkedések közé, amely összegek a borvidékek részére lesznek elkülönítve. Az intézkedések magukban foglalhatják a fiatal gazdálkodók termelésének elindítását, a piaci értékesítés javítását, a szakképzést, a termelői szervezetek támogatását, a termőterület tájképének megőrzésével járó többletkiadások és bevételkiesések fedezését, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulást.

A telepítési jogok rendszere: 2015-ig fokozatosan megszűnik, nemzeti szinten azonban 2018-ig alkalmazható lesz.

A lepárlási rendszerek fokozatos megszüntetése: A krízislepárlás gyakorlata a tagállamok belátása szerint még legfeljebb négy évig, azaz 2011/12 végéig folytatható, ennek maximális kiadásai azonban az első évben nem haladhatják meg a nemzeti pénzügyi keret 20 százalékát, a második évben 15 százalékát, a harmadik évben 10 százalékát, a negyedik évben pedig 5 százalékát.

Az élelmezési célú alkohol lepárlásának gyakorlata négy év alatt fog fokozatosan megszűnni. Az átmeneti időszakban folyósított, termeléstől függő támogatást az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott, termeléstől függetlenített támogatás váltja fel. A tagállamok igényelhetik a melléktermékek lepárlását, amelyet nemzeti keretükből fizethetnek a jelenleginél jóval alacsonyabb mértékben, fedezve a melléktermékek begyűjtésének és átalakításának költségeit.

Az egységes támogatási rendszer bevezetése: A termeléstől függetlenített egységes támogatási rendszer szerinti támogatásokat a tagállamok a szőlőtermesztők között osztják szét saját belátásuk szerint. A támogatás továbbá megillet minden olyan gazdát, aki szőlőültetvényét kivágja.

Szőlőtőke-kivágás: A hároméves időszakra szóló, önkéntes szőlőtőke-kivágási program 175 000 hektáros összterületet érint, és a támogatás mértéke a három év során csökken. A tagállamok leállíthatják a szőlőtőkék kivágását, ha az érintett terület meghaladja az adott tagállam szőlőtermő területének 8 százalékát, vagy egy régió összterületének 10 százalékát. A kivágási programot a Bizottság is leállíthatja, ha az érintett terület eléri valamely tagállam szőlőültetvényeinek 15 százalékát. A tagállamok ezenkívül eltekinthetnek a kivágástól a hegyvidéki és meredek lejtős területeken, illetve környezetvédelmi okokból.

Borászati eljárások: a Bizottság felelősségi körébe kerül át az új borászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása; a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elfogadott borászati eljárásokat a Bizottság értékelni fogja, majd egyes eljárásokat be fog sorolni az elfogadott európai uniós eljárások jegyzékébe.

A címkézés szabályainak javítása: Az európai uniós minőségi bor fogalma a védett földrajzi jelzéssel és a védett eredetmegjelöléssel ellátott borokon fog alapulni. A régóta alkalmazott nemzeti minőségpolitikák oltalmat élveznek. A címkézés egyszerűbbé válik, és például a földrajzi jelzés nélküli európai uniós borok számára lehetővé teszi a szőlőfajta és az évjárat feltüntetését. Bizonyos hagyományos kifejezések és palackformák védettek lesznek.

Szárazcukrozás: Továbbra is engedélyezett gyakorlat marad, azonban a cukorral vagy musttal történő alkoholtartalom-növelés maximális mértékét csökkenteni kell. Kivételes éghajlati viszonyokra hivatkozva a tagállamok kérhetik a Bizottságtól az alkoholtartalom-növelés mértékének emelését.

Mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás: Ez a támogatás jelenlegi formájában még négy évig adható. Az átmeneti időszak lejárta után a mustfelhasználási támogatásra fordított kiadásokat a bortermelőket megillető és a termeléstől függetlenített támogatásokká kell átalakítani. (eu-info)