Termelők vették bérbe az öntözőberendezéseket

A május eleji néhány napos eső ugyan mérsékelte az előző hetek vízhiányát, azonban az utóbbi évszázad legszárazabb áprilisa a növényállományokban olyan mértékű csapadékhiányt halmozott fel, amely sürgősen megköveteli a mesterséges vízpótlást. A meteorológiai adatok szerint áprilisban az ország egyes térségeiben csak 1–3 mm-nyi csapadékmennyiséget jegyeztek fel, miközben a sokévi átlag legalább 40 mm.

Szlovákiában a mesterséges öntözőhálózatot mintegy 321 ezer hektárnyi területen tartják nyilván, azonban ennek egyhatoda már csaknem egy évtizede gyakorlatilag működésképtelen. Egyrészt az idő vasfoga kezdte ki a gyakran pénzhiány miatt karbantartás nélkül enyésző hálózat elemeit, másrészt az alkalmi hulladékgyűjtők áldatlan tevékenysége késztette kárhozatra és tétlenségre a berendezéseket, lévén, hogy a mozdítható alkatrészeik jelentős része a hulladékgyűjtőkben végezte be idő előtt a pályafutását. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy hatványozottabban merült fel a kérdés, vajon az aggasztó mértékű aszályos tavaszi időjárás kedvezőtlen következményeit hogyan, vagy egyáltalán tudják-e ellensúlyozni a gazdák. A tárcavezetés feltehetően tudatában volt a helyzet komolyságának, hiszen a minisztérium nemrégiben közzétett tájékoztatója szerint az öntözés megkezdéséhez és a berendezések működtetésének beindításához ágazati forrásokból egyelőre 27,5 millió koronát szabadítottak fel. A tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy az idei öntözési szezonban várhatóan összesen mintegy 46 millió korona támogatást folyósítanak majd erre a célra.

Az már köztudott volt, hiszen a szakminisztérium az év elején jelezte, hogy az öntözés körül évek óta halmozódó problémákat új rendszerben kívánja kezelni, illetve megoldani. Ennek lényege, hogy az állami tulajdonban levő öntözőberendezéseket eddig működtető Hydromeliorácie állami vállalatot felszámolják, a vagyona az Állami Földalap kezelésébe kerül, a működőképes öntözőhálózatot pedig szimbolikus áron hektáronként 1 koronáért a termelőknek kínálják fel bérbe. Egyelőre úgy tűnik, hogy a felszámolási folyamat a törvényhozás útvesztőiben keresi a kiutat, viszont az öntözőberendezések bérlése az említett feltételek mellett már beindult.

Amint azt Horváth Péter hidaskürti agrárvállalkozótól – aki az agrárkamara küldötteként az erre a célra létrehozott minisztériumi munkacsoport tagja volt és a termelők érdekeit képviselte – megtudtuk, a kezdeti nehézségek ellenére már mintegy 200 ezer hektárnyi öntözhető területre kötöttek bérleti szerződést a termelők. A berendezések állapota azonban mindenütt komoly javításokat igényel annak érdekében, hogy a működést beindíthassák. Horváth Péterék az általuk bérelt 5400 hektárnyi területre is kénytelenek voltak mintegy 300 ezer koronát azonnal beruházni, hogy a meghibásodott vezetékeket és berendezéseket üzemképessé tegyék. A rendszer szerencsére már működik, így a térségben nemcsak ők, hanem a velük szerződő kisebb és nagyobb agrárvállalkozások számára is lehetővé teszi a víz kijuttatását. A szolgáltatás éjjel-nappal működik, a gazdálkodóknak az üzemeltetőnél kell bejelenteniük az igényeiket.

A víz kijuttatásának díja, mivel erre a célra idén már nem jár támogatás, köbméterenként 5-6 korona között mozog. Az árakat a szolgáltatást nyújtó és az azt igénylő vízfelhasználók közötti szerződések határozzák meg. A bérleti rendszer továbbra is nyitott, tehát ott, ahol van működőképes, vagy felújításra érdemes öntözőhálózat és berendezés, a fennmaradt területekre a termelők ezután is benyújthatják a bérleti igényüket.

A sürgető csapadékhiány ugyan felgyorsította a bérbeadások ütemét, a folyamat rendezéséhez azonban szükség van a kérdést szabályozó 330/1991 sz. törvény jelentős módosítására is. A jogszabály azonban egyelőre várat magára, és az előrejelzések szerint csak a nyári szezon utáni időszakra várható. A bérleti szerződéseket egyelőre a Hydromeliorácie állami vállalat köti a termelőkkel, amelyhez idén az előző években megkötött mintegy 75 ezer hektárt lefedő bérleti szerződésekhez további 125 ezer hektárra nyújtottak be bérleti igényt a termelők. Az öntözőberendezések sikeres beindítását és működését a rendszerben szándékosan okozott károk is nagyban nehezítik. Országos szinten tavaly csaknem 40 millió korona értékű lopást regisztráltak, idén azonban már az öntözési szezon megkezdése előtt 11 millió korona értékű alkatrészt szereltek le és vittek el a berendezésekről. ĺgy a 321 ezer hektárnyi öntözőhálózatból több mint 55 ezer hektáron működésképtelenek a berendezések. (sz)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?