Szemtől szemben a szemmel

A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk: a legtöbb információt közvetíti a világról, az ingereknek több mint háromnegyed részét. A szem ereinek állapotából, elváltozásaiból a szervezetet veszélyeztető kórokra is lehet következtetni. Ezért is ajánlatos negyven év fölött a rendszeres kontroll.

Gyakran idézzük az ismert mondást: a szem a lélek tükre. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy ez igaz a betegségek testi tüneteire is. Az erek állapotából, elváltozásaiból lehet következtetni a szervezetet megtámadó egyéb kórokra. Például a magas vérnyomás és a cukorbetegség jellegzetes szemfenéki elváltozásokat okozhat. Ha elmúltunk negyvenévesek, ajánlott a rendszeres, évenkénti szemészeti kontroll.

Öregszemmel öregszünk

A szemlencse alkalmazkodóképessége fiatal korban legalább három dioptria. Ez a képességünk negyvenéves korunkig működik. A szemlencsénk magja idővel megkeményedik, meszesedni kezd, függesztőrostjai rugalmatlanná válnak, ezért nem képesek minden távolságra élesre állítani a lencsét. A folyamat mintegy hatvanöt éves korunkig tart, majd megáll. Ez az úgynevezett öregszeműség, ami nem betegség, hanem természetes folyamat. A távollátók is öregszeművé válnak negyven-ötven éves koruk között. Egy idő után emelni kell szemüvegük dioptriáját hogy közelre is jól lássanak. A rövid- vagy közellátók pedig leveszik a szemüvegüket idősebb korukra. Fontos, hogy a változás észlelésekor forduljanak szemészhez, aki nemcsak a szükséges szemüveget írja fel, hanem a szemnyomást is ellenőrzi.

Változó korban gyakori panasz a könnyezés, ilyenkor a szemészek műkönny használatát javasolják, amit sok nő értetlenül fogad.

Klimax idején megváltozik a belső és külső elválasztású mirigyek működése is. A könny hígabb lesz, nem tapad meg a szemgolyón, amely így szárazabbá válik. Van, aki ilyenkor vízzel mossa a szemét, de ez csak pillanatokig kellemes, egyébként a víztől a könny még hígabb lesz. A kamilla sem jó, mert szárít. A száraz szem viszket, fáj, a látás időnként homályos, és idegentest-érzés is kísérheti. A könnynek elsősorban védő szerepe van, a száraz szemgolyón könnyebben megtelepedhetnek a baktériumok, tehát nem érdemes házi praktikákkal kísérletezni!Különösen középkorúak tapasztalhatják, hogy reggelente táskás a szemük alja, ami a hajnali alacsonyabb vérnyomás miatt van. Ez általában egy óra alatt elmúlik, de ha mégsem, az betegségre utalhat, például szívelégtelenségre vagy vesebajra. Idősebb korban gyakori az is, hogy az alsó szemhéj elveszti tartását, lecsüng, a belső szemzugban lévő könnypontocska kifordul, a könny kicsordul, ettől kiszáradhat a nyálkahártya. A gyakori törölgetés csak tovább nyújtja a tónustalan szemhéjat, s attól néha szinte kisebesedik a szemzug. A szemhéj és a könnypontocska hibás állása jól operálható.

Ha a szemlencse az életkor előrehaladtával vagy sérülés következtében elveszíti átlátszóságát, kialakul a szürkehályog. Korábban úgy vélték, meg kell várni, míg a hályog „megérik” a műtétre. Ma már előbb is operálnak, hiszen a műlencse beültetése fájdalommentes rutinműtét. Kezdődő szürkehályognál a beteg időlegesen közelre jobban láthat, ez akár félrevezető tünet is lehet.

Jóindulatú szemdaganatok

Szerencsére a szem rosszindulatú daganatai igen ritkák. A jóindulatú elváltozások ártalmatlanok, eltávolításukat leggyakrabban szépészeti okok miatt javasolják.

A szemhéjakon lévő térképszerű sárga zsírlerakódásokat vagy a nyeles szemölcsöket akkor érdemes műttetni, amikor kicsik. A basalioma tulajdonképpen egy rosszindulatú bőrdaganat, amit az orvosok a legjobb indulatúnak tartanak, mert nem ad áttétet, de helyileg terjed. Először egy kis szemölcsnek tűnik, lassan nő, néha vérzik, kifekélyesedik. Kezdetben könnyű eltávolítani, nem igényel utókezelést. Elhanyagolni azonban nem szabad! Szemdaganatok egyébként bármely életkorban előfordulhatnak. Tévhit, hogy a bőrelváltozás akkor rákosodik el, ha az orvos hozzányúl!

Manapság egyre divatosabbak a szemtornák. Az orvosok szerint terápiás hatásuk nincs, semmiképpen nem helyettesítik a szemüveget vagy a szükséges orvosi kezeléseket.

Népszerűek a lézeres vagy gyémántkéses műtétek is, amelyekkel a szem optikai tulajdonságait lehet megváltoztatni. A szaruhártya a szem legfontosabb fénytörő közege, az ilyen beavatkozással annak görbületét változtatják meg. Fontos, hogy a műtétet jó szakember csinálja, mert lehetnek veszélyei, noha ezzel kiváltható a szemüveg vagy a kontaktlencse.

Lencsetörténelem

Az írásos emlékekből úgy tudjuk, már a középkorban ültettek be kristály-, majd üveglencsét a szembe, de ezek nehezek voltak, és elsüllyedtek a szemgolyó belsejében. Az első sikeres szemlencsebeültetést 1949-ben végezték Angliában, Magyarországon pedig a hetvenes évek elején a Szent Rókus Kórházban.

Szemüveg vagy kontaktlencse

Láss, ne csak nézz! – idézzük Bródy Jánost. A kérdés csak az, mivel lássunk: szemüveggel vagy kontaktlencsével?

Az optikai kontaktlencsét egy magyar szemorvos, dr. Győrffy István professzor találta fel és fejlesztette ki. A láthatatlan szemüveg teljes látóteret és élesebb látást ad, sportoláshoz kényelmesebb. Számtalan változata van, kedveltek az egyszer használatos, magas oxigénáteresztő képességű lencsék. Színészeknek, táncosoknak előnyös a viselése. A színes kontaktlencsékkel a szemünk színe is megváltoztatható. Vannak terápiás kontaktlencsék is, ezek védik a szaruhártyát, vagy a segítségükkel valamilyen gyógyszert juttat a szemész a beteg szembe. Ilyenkor a hatóanyag folyamatosan oldódik ki a lencse anyagából.

A szemüveget mégsem nélkülözhetjük. A kontaktlencsét viselők nátha, szemgyulladás, allergia esetén kénytelenek szemüveget hordani. Nem ajánlják nagy melegben, poros munkahelyen sem. A kancsalság sem mindig korrigálható kontaktlencsével, ezért, akinek nem párhuzamos a szemállása, kénytelen elfogadni a szemüveget, amely, divatos kiegészítő is lehet.