Szalmából nyert hővel szárított kukorica

Mészáros József a kft. igazgatója szerint Sókszelőcén évente több mint 25 ezer tonna kukoricát szárítanak le a megfelelő nedvességtartalomra, s ehhez jelentős mennyiségű földgázt használnak fel. Az energiahordozók árának folyamatos és jelentős mértékű emelkedése miatt már néhány évvel ezelőtt intenzíven érdeklődni kezdtek a kukorica szárításában alkalmazható energiatakarékos megoldások iránt, felmérték a piaci kínálatot, és a gazdaságban alapelvként érvényesülő szempontok szerint a helyi körülményeknek leginkább megfelelő gazdaságos, hatékony és célszerű megoldás mellett tették le a voksukat. Az igazgató véleménye szerint a bioüzemanyagok előállítására koncentráló biogáz üzem felállítása helyett, ami egyrészt jóval hosszabb távú és költségigényesebb beruházás, azért döntöttek a szalmaégető kazánok mellett, mert ezek gyakorlatilag úgy állíthatók üzembe a jelenlegi szárítóknál, hogy a meglévő technológián nem szükséges lényegi változtatásokat eszközölni. Alapjában véve csak a fűtőanyag cseréjéről van szó, amely a gazdaság termékszerkezetének köszönhetően megfelelő mennyiségben áll a rendelkezésükre, hiszen a cég termelési profilját három fő termény a kukorica, a búza és az árpa alkotja.

Ján Valo a cég igazgatóhelyettese, a téma egyik szakfelelőse szerint már 2-3 éve intenzíven dolgoznak a kérdés megoldásán. Miután felmérték a piaci kínálatot és a lehetőségeket, nyilvánvalóvá vált, hogy a gyakran feleslegesnek tűnő szalma - amit többnyire leszántottak – kínálja a számukra legmegfelelőbb megoldást. Sőt, mi több, az elégetésére alkalmas kazánokban a szalmán kívül a gabona tisztítása során keletkező tört szemeket, egyéb hulladékot is felhasználhatják tüzelőanyagként.

Számításaik szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve a beruházás várhatóan 4 év alatt megtérül, az energiaárak várható növekedése ezt az időt még tovább csökkentheti. Az energiagazdálkodás átalakítását célzó beruházást EU-forrásokból is finanszírozzák, a szalmaégető kazánok kihasználása ebben a gazdaságban mintaprojekt keretében kerül megvalósításra. A kazánokat és a hozzá tartozó technológiát a sikeres a próbaüzemelés és a helyi üzembehelyezés után országos szinten is forgalmazni kívánják.

A szalma energetikai célokra való kihasználására tudatosan készülnek, a gazdaság nemrégiben vásárolt egy új szalmabegyűjtő gépet, amely a nagyméretű bálázott szalmát csaknem teljesen automatikusan gyűjti össze a parcelláról és kazalba rakja.

Nem titok, hogy ebben a cégben már évek óta komoly figyelmet fordítanak a növénytermesztés tudományos alapokra helyezett feltételeinek biztosítására, a növényállomány tápanyagellátási és gondozási igényeinek lehető legoptimálisabb kielégítésére. Sókszelőcén már évek óta a preciziós termesztéstechnológiai elemeket alkalmazzák, amelynek pontos, tudományosan megalapozott és a gyakorlatban kipróbált elveit a nyitrai mezőgazdasági egyetem szakembereivel együttműködve vezették be a termesztésbe, és ezt folyamatosan fejlesztik is. A precíziós vetés, a részletesen és minden területre kiterjedő figyelmességgel megtervezett tápanyagelláttás és vegyszeres kezelések eredménye, hogy a gazdaságban 5 tonna fölötti átlageredményeket könyvelhetnek el a búza és az árpa termesztésben, nem beszélve a kukoricáról, amelynek átlaghozamai az előző három esztendőben nem csökkkent 8 tonna alá, tavaly pedig meghaladta a 10 tonnás értéket hektáronként. Ugyanakkor a növényt nem 150-200 hektárnyi területen, hanem több mint 1000 hektáron termesztik. (sz)