Sertéshúsból nő a behozatal

A többit behozatalból fedezik a kereskedők. Természetesen a hanyatlásnak több oka is van. Az állatállomány fokozatos leépülésében szerepe volt az időszaki ármozgásoknak is, amelyek nyomán az esetenként felfutó húskínálatot az árak alakulása határozottan letörte, s így a hústermelés volumene hozzáigazodott a fogyasztói kereslethez és az árakhoz.

A statisztikai adatok alapján az ország sertéshústermelése a 2000-ben kimutatott több mint 163 ezer tonnáról 2005-re 109 ezer tonnára, az idei előrejelzések szerint pedig már csak mintegy 100 ezer tonnára csökken. Ugyanakkor, míg az ezredfordulón a sertéshús behozatala alig haladta meg a 13 ezer tonnát, tavaly már 74 ezer tonnát meghaladó mennyiséget külföldi behozatalból dobtak piacra a húsforgalmazók. A statisztikai adatok alapján meglehetősen érdekesen alakul a sertéshús kivitele: 2000-ben még mintegy 20 ezer tonnányi menynyiséget ki kellett vinni az országból, hogy a hazai piac feszültségeit kezelni lehessen, a rákövetkező négy évben viszont pár száz tonnás szimbolikus nagyságrendű kivitel jellemezte a hazai ágazatot. A helyzet csak 2005-ben változott, ekkor csaknem 15 ezer tonnányi mennyiség talált gazdát a külföldi piacokon. S ekkora nagyságrenddel számolnak az előrejelzések az idei esztendőre is.

Mint ismeretes, az unió agrártámogatási rendszere nem támogatja a sertéshús termelését, így a piacon a szabad verseny feltételeinek kellene érvényesülniük. A hazai ágazat és az újonnan belépett országok ágazatai azonban ebben a versenyben eleve hátránnyal indulnak, hiszen a szlovákiai agrártámogatások szintje még az unió által megengedett támogatási szintet sem éri el. A szlovákiai sertéstenyésztés fokozatos leépülésében a legnagyobb mértékű csökkenés a termőfölddel nem rendelkező sertéstelepeken történt, ezek ugyanis az uniós támogatási rendszerben nem jogosultak a területalapú támogatásokra, így eleve versenyképtelenekké váltak. Ugyanakkor viszont meglepő, hogy a dánok mégis lehetőséget látnak az itteni termelésben, hiszen hozzávetőleges adatok alapján ma már a hazai termelés mintegy 15 százalékát a külföldi tulajdonú, vagy részesedésű társaságok állítják elő.

Annak ellenére, hogy a sertéshús a szlovákiai fogyasztók asztalán még mindig meghatározó, az utóbbi másfél évtized alatt az egy személyre jutó fogyasztás csaknem az egyharmadára, hozzávetőlegesen 30 kg-ra csökkent. A hazai ágazat teljesítményét mutatja, hogy a fogyasztás mintegy 30 százalékát immár a külföldi behozatal fedezi.

A hazai termelők elsősorban az áruházi láncok árpolitikájában látják a legnagyobb akadályt. Az ágazat költségszintje miatt egyelőre csak nagyon nehezen tudnak versenyezni az áruházi láncok által diktált feltételekkel, így a hazai pultokon is egyre nagyobb arányban található meg a lengyel, vagy a dán sertéshús. (sz)