Pluto - hatalmas kiterjedésű befagyott síkságok a jéghegyek közelében

A jeges hegyvonulatokról egy nappal korábban, csütörtökön tett közzé képeket az amerikai űrkutatási hivatal, amelynek New Horizons nevű űrszondája kedden minden eddiginél közelebb jutott a törpebolygóhoz. A felvételeken több tíz kilométeres, 3400 méter magas hegyvonulatok voltak láthatók. Tudósok megállapították róluk, hogy a csúcsok csupán 100 millió évesek lehetnek, míg maga az égitest 4,5 milliárd éves, és nincs rajta egyetlen becsapódási kráter sem. A pénteken közzétett újabb felvételekem a hegyvonulatok közelében nagy kiterjedésű megfagyott síkságok láthatók. A tudósok a világ első, ember alkotta műholdról Sputnik Planumnak nevezték el őket, egyelőre nem hivatalosan. A néhány száz kilométer kiterjedésű síkságok a törpebolygó világos színű, szív alakú területén találhatók. Akárcsak a csütörtökön bemutatott felvételeken lévő hegyvonulatok, a síkságok is viszonylag "fiatalok", közel százmillió éve keletkezhettek. A NASA-kutatók szerint a kisebb gödröcskékkel és dombokkal tarkított kráter-mentes területeket belső "fűtés", talán gejzírek és jeges vulkánok formálhatják most is. A másik feltevés az, hogy a törpebolygón látható képződmények felszíni zsugorodások következtében jöttek létre, de bizonyítékai lehetnek a jeges felszínen lévő hőáramlásnak is. A lankás dombokkal és kisebb gödröcskékkel teli síkságok szabálytalan sokszög alakú, bemélyedésekkel határolt alakzatokból állnak, egy-egy ilyen terület durván 20-30 kilométeres kiterjedésű, és egyesek peremén sötét anyag látható. A dombok magasságát egyelőre nem sikerült meghatározni, eredetüket sem. A gödrös területek földi glaciális mezőkhöz hasonlíthatók. A pénteki sajtótájékoztató idején a New Horizons már több mint 3,2 millió kilométerre járt a Plutótól, amellyel három nappal korábban, kedden "találkozott", és készítette róla a most közzétett felvételeket. A kilenc évig tartó, 4,8 milliárd kilométeres út után a New Horizons fotóit a marylandi Laurelben, a misszió központjában tették közzé. Az űrszondának köszönhetően a tudósok már tudják, hogy a Pluto valamivel nagyobb, mint korábban vélték, átmérője 2,37 ezer kilométer, ám így is csak kétharmada a Föld Holdjának.