Petőfi a töpörtyűs pogácsát kedvelte

Egressy Ákos – Egressy Gábor színművész fia – visszaemlékezéseinek kötetében leírja, hogy a tizenkilencedik század negyvenes éveiben állt Pesten a Rákóczi út és a Síp utca sarkán egy régi ház, amelyet a múlt század első fertályában lebontottak. Nos, ebben a házban laktak a kor legjelesebb színészei, akik zömében Szentpéterynél étkeztek, kinek édesanyja „párját ritkító, ízletes magyar konyhát” vezetett. A konyha jó híre különösen a művészvilágban terjedt bizalmasan.

Egressy Ákos szerint: „Nem csekély érdeme volt ebben – a kedélyes vendégszerető házigazda bonhommiáján kívül – a Szentpétery édesanyja, az én felejthetetlen nagyanyám rendkívüli ügyességének s természettől nyert szakértelmének is, akinek nagy gonddal készített, ízletes ételei gyakran édesgették asztalához vendégekül, esetleg kosztosiul, a házban lakó színészeken kívül családunk oly ismerőseit és barátait, mint: Déryné, László, Hegedűs, Lendvay, Fürei, Szigligeti, Bartha, Szilágyi Pál, Megyeri, Szerdahelyi József, Diósi Márton, Sükei, Garai, Obernyik, Vörösmarty, Gál, Tompa, Barabás Miklós, Brassai, Szemere Pál és Miklós, Jókai, Krizbai, a Vahot testvérek, Kazinczy Gábor és Petőfi.”

Petőfi Egressy Gábor kedvéért jelentkezett fizető kosztosnak, hogy minél gyakrabban együtt lehessenek. Ezen összejövetelek értelmét természetesen a maradandó társalgás adta. „Petőfi igen kevés étkű volt. Levest, húst evett csupán; a többi ételt alig ízlelte. De a töpörtyűs pogácsa kedvenc eledele volt, amit a nagymama kiváló ízléssel tudott készíteni. Ily alkalommal tovább is elidőzött az asztalnál” – jegyezte fel Egressy Ákos.

Mindezek 1845-ben zajlottak, és éppen március 17-én történt, hogy Petőfi és Egressy javában diskuráltak, s jóízűen ették a ropogós pogácsát. A pogácsa nagyon ízletes volt és fogyott, de a tál újra meg újra megtelt. A nagymama kedves vendégszeretettel és melegséggel kínálgatta a vendéget, aki jóízűen, szinte mohón falatozta a töpörtyűs pogácsát. Végül a nagymama elárulta, hogy Sándor napja van!