Mesterséges intelligenciával konzultált a felperes egy szlovákiai bíróságon

A különös esetre Patrik Ozimanič, ismert pozsonyi ügyvéd hívta fel a figyelmet. Egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében elmondta, hogy nemrégiben egy olyan perben képviselte ügyfelét, ahol a felperes mesterséges intelligencia tanácsait is felhasználta.

A perben, amelyben mesterséges intelligenciát „vettek igénybe”, egy tanárnő beperelte az alapfokú művészeti iskoláját. A tanárnőt elbocsátották, és azt kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg az azonnali felmondását.

„A keresetben, majd később a járásbíróság ítélete elleni fellebbezésben a felperes többek között olyan érveket is felhozott, amelyeket a mesterséges intelligencia – konkrétan a ChatGPT, a Copilot (Bing) és az iAsk.ai – adott válaszként a kérdéseire. A trencséni járásbíróság elutasította a keresetet, amit a trencséni megyei bíróság is helybenhagyott” – mondta Roman Tarabus, a trencséni bíróságok szóvivője.

A tanárnő konkrétan azt kérdezte az MI-tól, hogy melyik naptól kezdődik az az időszak, amelyet a felmondási indoklás tartalmazott.

A bíróságnak ebben az esetben az MI perbeli alkalmazásának kérdésével is foglalkoznia kellett. „A jogviták bírói döntése garantálja a tisztességes eljáráshoz való jog és az emberi jogok, valamint szabadság érvényesülését, mivel az empátia és az egyedi körülmények figyelembevételének képessége az emberi lények pótolhatatlan sajátossága” – áll a trencséni megyei bíróság ítéletében.

A bíróság szerint egyetlen bíró sem működhet számítógépként vagy automataként, és nem hozhat döntéseket mechanikusan. Ez ugyanis túlzott formalizmushoz és az igazságosság elvének megsértéséhez vezetne.

„A mesterséges intelligencia használata hasznos lehet az igazságszolgáltatásban, de nem helyettesítheti a bíró mentális tevékenységét, aki az egyéni ügyekről dönt, és komplex módon érzékeli az adott eset összefüggéseit és sajátosságait” – tette hozzá a trencséni megyei bíróság.

A bíróság megállapította továbbá, hogy az MI által adott válasz a tanárnő kérdésére leegyszerűsített volt, mivel az előre programozott algoritmusok alapján született meg.

„Mindezekből egyértelmű, hogy bár a mesterséges intelligencia előnyös lehet az igazságszolgáltatásban (például az adatok gyors feldolgozása és összehasonlítása révén), a jogvita végső eldöntése nem alapulhat csupán egy szoftveren és annak algoritmusain. A döntésnek a jogszabályok bíró általi értelmezésén és az adott, egyedi ügyre történő alkalmazásán kell alapulnia” – zárta gondolatait Tarabus.

(pluska)