Máris kisiklott a konszolidáció?

Ez nem lesz egyszerű – különösen figyelembe véve azt, hogy a Költségvetési Tanács szerint jó esély van arra, hogy a kormány az erre az évre betervezett 4,7 százalékos költségvetési hiányt sem fogja tudni tartani. A költségvetési jelzőlámpa már januárban sárga fénnyel világított, ami közepes kockázatot jelent. A Költségvetési Tanács elemzői szerint ebben a pillanatban 5 százalékos költségvetési hiányra van kilátás, ami azt jelenti, hogy aktív költségvetési beavatkozások nélkül a tervezett 4,7 százalékos hiány elérhetetlen lesz.

Jogos a kérdés, hogy ennyi adóemelés mellett hogyan történhetett meg az, hogy a költségvetési konszolidáció már januárban kisiklott. A legfontosabb tényező a lakossági energiaárak ártámogatása, mely ismét minden háztartást lefedett. Ez politikailag népszerű lépés volt, de ennek ára körülbelül 300 millió euró volt, ami felemésztette a rosszabb időkre tartogatott költségvetési tartalék nagy részét. A rosszabb idők pedig már itt is vannak, az eurózóna növekedési kilátásai ma gyengébbek, mint a költségvetés tervezésénél voltak. Ez alacsonyabb adóbevételekkel jár majd, és az ennek pótlására felhasználható költségvetési tartaléknak már csak hűlt helye lesz a költségvetésben. Ha ehhez még hozzávesszük az egészségügyi kiadások növekedését, nehéz abban hinni, hogy a kormány tartani tudja az előirányzott költségvetési hiányt.

Mivel a végső célnak számító 3 százalékos költségvetési hiány még nagyon messze van a valóságtól, a pénzügyminisztérium már a jövő évi hiány csökkentésén dolgozik. Mivel az alacsonyan lógó költségvetési gyümölcsöt a kormány már leszedte, komolyabb kihívás lesz a hiányt 850 millió euróval csökkenteni. Pozitív hír, hogy Kamenický pénzügyminiszter már többször is a kiadási oldalon végrehajtott konszolidációról beszélt, de nehéz elhinni, hogy nem lesz szükség az adóbevételek további növelésére. A közalkalmazottak számának csökkentése mindig egyszerűbb papíron, mint a valóságban, és egy hatalmas közbefektetési lemaradással küszködő országban ezek befagyasztása vagy csökkentése sem problémamentes. Szóba jöhet még a második nyugdíjpillér további megnyirbálása is, de ez igazából csak a nyugdíjrendszer hiányának a jövőbe való tolását jelenti.

Mindeközben a kormánykoalíció parlamenti többsége hajszálvékony, és a hosszú távú túlélési esélyeiről megoszlanak a vélemények. Ilyen politikai háttérrel nehéz költségvetést konszolidálni, különösen, ha politikailag érzékeny döntésekre is szükség lesz. Mindannyian emlékszünk a legutóbbi konszolidációs csomag utolsó pillanatban történt változásaira, melyek az egyes koalíciós pártok nyomására valósultak meg. Az idén a helyzet még problémásabban alakulhat, mert nem lehet világosan látni, hogy melyik parlamenti képviselők támogatják éppen a kormánykoalíciót. Érvényes azonban, hogy a kormánykoalíció még akkor sem lélegezhet fel, ha sikeresen veszi az idei konszolidációs akadályt, mert 2027-ben további egymilliárd euróval kell a középtávú költségvetési tervek szerint csökkenteni a hiányt. Ezt egy választási évben nagyon nehéz elképzelni, különösen úgy, hogy a konszolidációs célok teljesítése már most, 2025- ben is kihívásnak tűnik.