Országos járulékszámítási káosz

A legtöbb ügyfél a megfelelő tájékoztatást hiányoljaJán Krošlák illusztrációs felvételeAz egészségügyi reformtörvények még azzal számoltak, hogy az adóbevallással egy időben, vagyis március 31-ig kell elszámolni a járulékkal, a végrehajtó rendelet késése miatt azonban június 30-ra csúsztatták a határidőt.

A rendelet így is az utolsó pillanatban, április végén készült el, ami jelentősen nehezíti az alkalmazottak és a munkaadók helyzetét, mivel az alkalmazottak legkésőbb május 15-ig kérhetik munkaadójukat az elszámolás elvégzésére. További nehézség, hogy az elszámolás olyan bonyolult folyamat, hogy nemcsak az egyszerű biztosítottaknak, hanem a cégek bérelszámolóinak is komoly nehézséget okoz. Az egészségügyi minisztérium előrejelzése szerint mintegy 500-600 ezer embernek kell elszámolást készítenie. A legnagyobb érintett csoport az egyéni vállalkozók csoportja, ők mintegy 300-400 ezren vannak. Mindannyiuknak elszámolást kell készíteniük, akkor is, ha tavaly 0 korona bevételük volt, sőt akkor is, ha csak egy napig voltak vállalkozók. Ez vonatkozik azokra is, akik vállalkozásuk mellett alkalmazottak is voltak. Az alkalmazottak sokkal jobb helyzetben vannak. Ők csak akkor kötelesek elszámolást készíteni, ha bruttó fizetésük akárcsak egy hónapban is meghaladta a kivetési alap felső határát, vagyis a 43 095 koronát. További könnyítés számukra, hogy kérhetik a munkaadójukat az elszámolás elvégzésére, de csak akkor, ha munkaviszonyból származó keresetük mellett más jövedelmük nem volt. A járulékelszámolás határidejének kitolására szólították fel az egészségügyi minisztériumot az egyéni vállalkozók és a kisebb cégek szervezetei. Szerintük a tárca késlekedésére a vállalkozók fizetnek rá, mivel alig marad idejük az elszámolás elkészítésére. A minisztérium azonban egyelőre hajthatatlan. „Az elszámolást nem lehet sem megszüntetni, sem más időpontra halasztani” – mondta Rudolf Zajac szakminiszter. Szerinte szükség van rá, mivel ez tisztázhatja azt, hogy az államnak pontosan hány biztosított után kell járulékot fizetni, de fontos az is, hogy azokból a bevételekből is járulékot fizessenek a biztosítottak, melyek eddig „láthatatlanok” voltak az egészségbiztosítók számára. Kérdéses azonban az ellenőrzés hatékonysága. Az egészségbiztosítóknak az elszámolások nyilvántartása és tárolása is gondot okoz. Kérdéses, hogy milyen lesz az együttműködés az adóhivatal, a Szociális Biztosító és az egészségbiztosítók között, mely fényt deríthetne a pontatlan elszámolásokra, vagy bizonyíthatná, hogy ki az, aki elmulasztotta az elszámolást. A szaktárca ennek ellenére határozott, Rudolf Zajac kijelentette, hogy minden segítséget megadnak az elszámolás elkészítéséhez, de nem tolerálják, ha valaki nem tesz eleget a kötelességének.