Önjavító karosszéria

Meglehet, a nem is távoli jövőben az ilyen sérülések önmaguktól be fognak gyógyulni. Az autónak koccant bevásárló-kocsi, a túlnyitott ajtónak vágódott teniszlabda egyaránt képes kicsi, de bosszantó karosszériasérüléseket okozni. Bár jelentéktelenek, de a sérült elemet a javításához le kell szerelni, majd ki kell kalapálni, s végül újra kell fényezni. Mindez elkerülhető lenne, ha a karosszéria üvegszál-erősítésű műanyagból készülne. Ám az sokkal drágább a fémlemeznél.

A problémát megoldja egy újfajta önjavító műanyag, amelyet az illinois-i egyetemen Scott White vezetésével dolgoztak ki. A professzor előtt – követendő példaként – az emberi szervezet öngyógyító képessége lebegett. A kísérletek során a táblába formált műanyagba milliónyi kis, 0,1 milliméter átmérőjű mikrokapszulát kevertek, amelyek diciklopentadiént (DCPD-t) tartalmaznak. Ha megsérül a tábla (azaz az ilyen anyagból készült karosszéria-elem) a javítóanyag a kapszulákból kiszabadulva a sérült műanyag kompozitba keveredik, majd percek alatt meg is keményedik. A sérülés mintegy beheged.

Az alakváltozással is járó sérülések megszüntetéséhez ez azonban még nem elég. Annál inkább megfelelő hozzá a nálunk is ismert Caltech vállalat laboratóriumában kidolgozott – palládium, nikkel, réz meg foszfor ötvözésével és habosításával előállított – új ötvözet, amelyet feltalálója, Chris Veazy kandidátus a buborék és ötvözet angol szavak (bubble, alloy) összevonásával bubbloy-nak nevezett el. A bubbloy-ból készült karosszériaelem akár kalapáccsal rámért ütés után is magától igyekszik az eredeti alakjára visszapattanni.

Ám az öröm korai: egyelőre még kerüljük a koccanásokat, mert az önjavító karosszériákra valószínűleg évekig kell várni. Azok egyelőre csak a kutató-laboratóriumok boszorkánykonyháinak az elismertségét javítják.