Ókori csillagvizsgáló

Az angol Stonehenge csillagvizsgáló párjára bukkantak Németországban. A lelet 3600 évével valószínűleg a legrégebbi feltárt csillagászati obszervatórium, állítják a szenzációt sejtő kutatók. A régészek következő lépésként összevetik a leletet az angliai Stonehenge-ben található hasonló építménnyel. A feltárás során előkerült egy kétkilogrammos, közel 32 centiméter átmérőjű bronzkorong, rajta csillagábrákkal. A tudósok úgy vélik, a korongot Közép-Németországban, a Harz-hegységben készíthették. Az aranyberakásokkal a Nap, a Hold és egyes csillagok, esetleg a Hold és telihold állásának képét rögzítették, véli Wolfhard Schlosser, a Bochumi Egyetem régész-csillagásza. Az egyik csillagkonstelláció hét aranypöttyével valószínűleg a Fiastyúk csillagkép 3600 évvel ezelőtti állását mutatja. A feltárás másik jelentős lelete az a közel 200 méter átmérőjű földsánc, amely egykor egy facölöpökből állá épületet ölelhetett körül. „A kutatók úgy vélik, az építmény és a korong együtt szolgálhatott az idő, s ezzel a vetés és aratás idejének meghatározására” – magyarázza Harald Meller, a tartomány Őstörténeti Múzeumának vezetője. „Innen kísérték figyelemmel a Nap járását, amiből nagy pontossággal meg tudták becsülni a nyári és a téli napfordulót.” A csillagvizsgáló egy évezreden át szolgálta a környék lakóit.

Az utómunkálatok során, augusztus vége óta a földből további több mint 100 kisebb lelet került elő. Közülük a legjelentősebb az a 2700 éves spirál karika, amelyet tulajdonosa nyakékként viselhetett. A nagy jelentőségű felfedezést a Nebra közeli erdőben először éppen ma tárják az érdeklődő újságírók és szakemberek elé. A tervek szerint a várhatóan világszenzációnak számító építményt rekonstruálják, s a feltárási munkálatokat követően a helyszínből turistalátványosságot alakítanak ki, melynek közepén az árokkal övezett csillagvizsgáló áll majd. (o-o)