Növények, mint kerti doktorok

Ezek a módszerek környezetkímélők, és nem kell a szerbomlási határidőket figyelni, mint a vegyszeres permetezések után. Ezzel együtt nem számíthatunk olyan látványos eredményekre sem, mint a mérgek alkalmazásával, hiszen a bio védőnövények kertünket a vegyszereknél jóval szelídebb módon védelmezik.

A bio növényvédelem kimerülhet abban, hogy a hasznos növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk, a másik lehetőség a növénytársítás. Utóbbi esetén úgy válogatjuk meg az egymás közelébe ültetett növények fajösszetételét, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak a másik fejlődésére, például riasztóan hassanak a szomszédos növények kártevőire, kórokozóira.

Egy kert nem csak akkor lehet szép, ha távoli területek, nálunk tájidegen fajaival telepítjük be, hanem a hazánkban élő vadvirágok is díszei lehetnek házunk tájának. Ezek a fajok már hosszú ideje a Kárpát-medence lakói, így volt idejük alkalmazkodni az itteni környezeti viszonyokhoz, és a kártevők, kórokozók rohamát is sokkal jobban állják, mint messziről érkezett társaik. A bio védőnövényként használható fajok is hasonló erényekkel bírnak. Ha pedig az igényesebb, az itteni környezethez kevésbé alkalmazkodott növények közelében kapnak helyet, akkor jelentősen hozzájárulhatnak azok optimális fejlődéséhez, azáltal, hogy kártevőik egy részét elűzik.

A társításnál alkalmazott védőnövények egyike, másika lehet fűszer, vagy éppen zöldségnövény. Ne idegenkedjünk azonban ezek díszkerti alkalmazásától sem, hiszen ha jól megtaláljuk az arányokat, akkor nemhogy rontják, hanem éppen ellenkezőleg, akár javíthatják, változatosabbá tehetik a kert összképét.

Díszítő védőnövények

A nálunk egynyáriként tartott ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény, különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és a bársonyvirág, népies nevén büdöske (sp. Tagetes) a másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.

A bio védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei vagy virágai illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes állatokat vonzzanak, másokat taszítanak. A borágó (Borago officinalis) elsősorban gyógynövényként ismert, ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem jutnak be ezek a puhatestű kártevők.

Fűszerek és zöldségek

A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, amely riasztja az egereket, a fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd. A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a snidling is, mely egyáltalán nem fest kirívóan a dísznövények között. Permetezzük fokhagymalével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagymalé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.

A lisztharmatra érzékeny növények köré érdemes a fűszerként jól ismert bazsalikomból (Ocimum basilicum) ültetni néhány tövet. Egyrészt szárított leveleikkel levesek, sültek, pácok és mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető a bazsalikomból. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. ĺgy ideális a lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok – például petúniák – társaságába ültetni.

Gyomok és vadvirágok

A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) régiónkban mindenütt megtalálható faj, helyenként gyomosít is. Évelő gyógynövény a fészkesek (Asteraceae) családjából. Nagy mennyiségben fogyasztva a növény alkaloidjai mérgező hatásúak. Esetenként a gyom kézzel történő kihúzása is okozhat tüneteket. Gyógyhatásait már az ókori görögök is ismerték, a 7. században pedig Nagy Károly kertjében termesztették. A svájci Benedek rendi szerzetesek gyógynövénykertjeiben is előszeretettel nevelték, bélférgek, reuma, láz és emésztési rendellenességek kezelésére használták. Manapság a homeopátiás orvoslásban lázas meghűlés ellen alkalmazzák. Külsőleg levelei vérzéscsillapító hatásúak. Porított vagy forrázott levelét kis mennyiségben saláták, tojásételek, sütemények ízesítésére használják. Magról könnyen elszaporodik, ám rizómái segítségével is burjánzik. Erősen fogazott szélű, szeldelt, olajtartóktól pöttyözött levelei rozettában fejlődnek nyár derekától kora őszig. Könnyen agresszív gyommá válhat. Nyáron a felül elágazó virágszáron a szirom nélküli, sárga, gombszerű virágok bugában fejlődnek. A növény sérüléskor jellegzetes, erős illatot áraszt. Első pillantásra összetéveszthető a jakabnapi aggófűvel (Senecio Jacobea). A virágzáskor leszedett leveles szárát megszárítva, majd porrá törve hatásos riasztószert készíthetünk többféle rovar ellen is. A kolorádóbogarak riasztására is kitűnő. A rovarriasztó hatás a növény aromás illóolaj tartalmának köszönhető. A porrá zúzott varádics szétszórva elűzi a legyeket, de poloskák, földibolhák és molyok riasztására is alkalmas. Arra figyeljünk, hogy a növény leszedésekor a növényen ne legyenek a virágok mellett termések, mert akkor az egész kertben elszaporodhat. Az áztatott varádicsvirágból készült permetlével a paradicsomok baktériumos betegségeinek többsége ellen hatékonyan vehetjük fel a harcot.

Ha a csalánlevet (Urtica dioica) a növényekre permetezzük, akkor azok bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevők is nehezebb tudják átszúrni a levelet. Azaz a csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek idő kell bőrszövetük megvastagodásához.

Egy kilogramm csalánt 10 liter vízben áztassunk két hétig. Szűrést követően ennek a lének a 10-szeres hígításával végigpermetezhetjük a levéltetűvel fertőzött növényeinket. Szintén hatásos levéltetvek ellen a már kihűlt kamillaforrázattal (Matricaria chamomilla) történő permetezés. Hasonló, de jóval erősebb hatású az áztatott dohányból készített lé felhígítva, ez azonban már emberre is mérgező!