Nem igaz, hogy a szívelégtelen-ségben szenvedőnek tilos a mozgás

A sikeres kezelés érdekében azonban idejében fel kell ismerni és diagnosztizálni a betegséget. Általában a 60. életév után nő meg hirtelen a betegek száma, de egyetlen korosztályt sem kerül el a szívelégtelenség. Szlovákiában körülbelül 100 000-re tehető a betegek száma, s ugyanaz a kezelés áll rendelkezésükre, mint más fejlett országokban.

Több betegség okozhatja

Mint tudjuk, a szív gondoskodik arról, hogy az oxigéndús vér a test minden részébe eljusson. Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha ez a fontos szerv nem jól működik, ami gyakran szívnagyobbodással jár. „Nagyon nehéz leírni ezt a betegséget, és megmagyarázni a lényeget, mert a szívelégtelenség nem olyan betegség, mint a többi. A szív működési zavarát több betegség okozhatja” – mondta dr. Eva Goncalvesová kardiológus, s hozzátette, hogy a billentyűzavar, a nem jól kezelt infarktus, a vele született szívizomhiba, a harminc évig kezelt és ellenőrzött magas vérnyomás is okozhat szívelégtelenséget. „A kisebb fizikai terheléskor jelentkező légszomjat sem szabad lebecsülni. Sokan a korral járó normális jelenségnek tartják, pedig nem az. A gyógyszeres kezelés módosításával nagyon jól kordában lehet tartani a beteg állapotát, és javítható életminősége is” – hangsúlyozta a szakember.

A leggyakoribb okok

 infarktus

 magas vérnyomás

 a szív vírusos betegsége

 abnormális szívritmus

 vele született és örökölt szívbetegség

 szívbillentyű károsodása

 túlzott alkoholfogyasztás

 kábítószer-fogyasztás

 sugárterápia vagy kemoterápia

 néha a terhesség alatt derül rá fény

Amikor a gyanú megalapozott

Bár a szívelégtelenség krónikus betegség, eredményesen meg lehet akadályozni a beteg állapotának romlását. Fontos, hogy felismerjük a tüneteket, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

 légszomj – a tüdőben felhalmozódhatnak a testnedvek, ami légszomjat okozhat

 légszomj fekvő helyzetben – ilyenkor a beteg úgy próbál segíteni magán, hogy egyre több vánkost tesz a feje alá

 fáradtság – a szívelégtelenség azt jelenti, hogy kevesebb oxigéndús vér jut az erekbe. Mivel az oxigén energiaforrás az izmok és a szövetek számára, a beteg gyorsabban elfárad.

 gyors pulzus – mivel a szív nem tud elegendő vért pumpálni a szervezetbe, a pulzus megemelkedik

 étvágytalanság – az emésztést befolyásolja, ha a belek környékén folyadék gyülemlik fel, s ez étvágytalanságot válthat ki

 a boka, a láb és a has megdagad – a folyadék felgyülemlik a lábban, a hasüregben, s a beteg úgy érzi, szűk a cipő, a ruha

 hirtelen súlynövekedés – ha romlik a beteg állapota, egyre több folyadék halmozódik fel a testben, így hetente két kilónál is több súlygyarapodás mutatkozik

 gyakori vizelés – a vese túlzott vérellátása következtében éjszaka gyakoribb a vizelés

Ha valaki magára ismert a felsorolt tünetek alapján, nagyon fontos, hogy ne maga állítsa fel a diagnózist. Sem a magántanulmány, sem pedig az ismerősök tapasztalatai nem pótolják az orvost. Csak ő képes diagnosztizálni a betegséget, felmérni stádiumát, a kilátásokat, és hatásos kezelést ajánlani.

Milyen az élet gyenge szívvel?

A szívelégtelenség elsősorban kisebb testi teherbírást jelent. Az embernek takarékoskodnia kell az energiával, tervszerűen kell elosztania egész napra, de továbbra is aktívnak kell maradnia, elegendő pihenéssel kell kiegészítenie. Körülbelül a betegek felét a hirtelen halál fenyegeti, a másik fele a szív tevékenységének lassú leállása következtében hal meg. „25 évvel ezelőtt az volt az ajánlás, hogy akinek gyenge a szíve, annak pihennie kell. Azóta számos új gyógyszer született, s kiderült, hogy ha valaki állandóan pihen, az izmok elgyengülnek, tehát az a jó, ha a beteg a fizikai edzés biztonságos formáját kell választja” – mondta dr. Eva Goncalvesová. Hogy mit tehetnek a betegek? A szakember ajánlása: „Mindent, ami nem meríti ki a szervezetet. Sétáljanak, s legalább rövid ideig olyan gyorsan lépkedjenek, hogy kellemetlen legyen a beszéd. Legyen légszomja, vagyis érje el fizikai erőnlétének felső határát.” (kovács)