Nem gyerekjáték a szembekötősdi

Zseninek születni kell, mi állandó tanulással sem juthatunk el a zsenialitás határáig. Ám, ha intelligensebbek akarunk lenni, valamit tehetünk: edzhetjük az agyunkat.

De mi is az intelligencia? A pszichológusok kutatják ugyan minden ágát-bogát, még sincs egyelőre pontosabb definíciójuk róla, mint az, hogy az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. A laikusok sokszor összekeverik a műveltséget az intelligenciával. Sőt, még az intelligenciatesztek is sokszor tartalmaznak egyértelműen a műveltségre vonatkozó kérdéseket. Ez azért lehetséges, mert a két tulajdonság legtöbbször együtt jár, de nem ugyanaz. Az intelligens emberek általában műveltek, mert nagyobb információ-feldolgozási kapacitásuk miatt éheznek az információkra. A művelt emberek viszont nem feltétlenül intelligensek. Ám a nem feltétlenül intelligens emberek is lehetnek jó menedzserek, politikusok, művészek. Hiszen munkájuk nem abból áll, hogy mondjuk számsorokat egészítsenek ki, mint az intelligenciatesztben. Az életben sokkal összetettebb dolgokat kell megoldaniuk. Német kutatók kísérletet végeztek ennek bizonyítására: magas és alacsonyabb intelligenciájú emberek azt a feladatot kapták, hogy virtuálisan építsenek fel és irányítsanak egy várost. Meglepő módon a magas intelligenciájú emberek közül többen romba döntötték, mások – „kevésbé intelligensek” – felvirágoztatták városukat.

CSUKOTT SZEMMEL A LAKÁSBAN

Azt általában a laikusok is tudják, hogy az intelligencia valamiféle általános problémamegoldó képesség. A kérdés így már az, miféle problémák azok, amelyek megoldása összefüggésbe hozható az intelligenciával. Ezen a ponton már megoszlanak a vélemények. Abban azonban megegyeznek, hogy a problémamegoldó képesség csak akkor fejleszthető, ha eddzük az agyunkat. Ez persze nem új felismerés, az újdonság az edzés formájában van. Korábban úgy vélték, hogy a magolás, a verstanulás van jó hatással, ma már a pszichológusok sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az agytréningnél az emóciókra. Természetesen nem árt, ha kívülről megtanulunk egy-egy verset vagy megjegyzünk pár viccet, de a szürkeállomány számára akkor hatásos a tréning, ha olyan gyakorlatokat végzünk, amelyekkel meglepjük, megdöbbentjük az agyunkat. Frank Meyer német pszichológus példaként a következő gyakorlatot említi: járkáljunk csukott szemmel a lakásban, tapogatózzunk, keressük az utat a konyhában, szobában. Közben figyeljük, mit érzékelünk, milyennek érezzük a szőnyeget a talpunk alatt, a szoba melyik sarkából árad a virágillat, milyen bútorokat kell kikerülnünk?

ÚJFAJTA FEJTRÉNING

Ettől válunk majd intelligensekké? Ha a gyakorlatokat egyszer-kétszer végezzük csak el, akkor természetesen nem. Ám rengeteg hasonló gyakorlat létezik. Az említett szembekötősdi lényege például az, hogy különböző érzékszerveket egyszerre stimuláljunk. Mivel szemünket, a legfontosabb érzékszervet „kikapcsoltuk”, sokkal jobban hallunk, tapintunk, szagolunk. Ezáltal rengeteg jelet közvetítünk az agyba. Az újfajta fejtréning talán érdekesebb, szórakoztatóbb is, mint a régi magolós módszer. Nézzünk pár példát:

1. Játsszunk Picassóra! A kávéházban próbáljunk egy poháralátétre vagy egy darab papírra pár vonással lefesteni a szemben ülő vendéget. Ha jobbkezesek vagyunk, akkor a ballal fessünk!

2. Olvassunk másként! James Bond, a híres ügynök állítólag gond nélkül elolvasta azt az iratot, amely a vele szemben ülő előtt feküdt az asztalon. Próbáljunk így olvasni, mondjuk minden reggel két percig. Ezzel a gyakorlattal összpontosító-képességünket javítjuk.

3. Mi lenne, ha...? Naponta egy negyed órára eresszük szabadjára fantáziánkat! Például képzeljük el, hogy eső helyett aranytallérok potyognak az égből. Szuper! Akkor mindenki gazdag lenne... ám ha mindenkinek rengeteg aranya lenne, valószínűleg nem sokat érne ... a virágok pedig elhervadnának. Az efféle fantáziajátékok a gondolatmenetet gyorsítják.

4. Dirigáljunk! Tréningezhetünk akkor is, ha komolyzenét hallgatunk. Csapjunk fel karmesternek, próbáljunk külön külön figyelni az egyes hangszerekre, „intsünk be” a zenészeknek!

5. Zsonglőrködjünk! Először két, majd három labdával próbálkozzunk. Képzelőerőnket, reakcióképességünket fejlesztjük.

Egyébként a sport is jó hatással van, javítja az agy vér- és oxigénellátását. Bizonyos sportok pedig kiváltképp alkalmasak. Ilyen például az asztalitenisz. Megmozgatjuk az izmainkat, csuklónkat, karunkat, szemünket, stimuláljuk az agyunkat, hiszen egy másodperc töredéke alatt kell döntenünk. Úgy tűnik, reflexszerűen cselekszünk. Az agy gyorsabban reagál, mint gondolnánk.

Még egy fontos tudnivaló: nem szabad lazsálni, a szellemi lustaság butít. A tudósok például bebizonyították, hogy a szabadságok idején az édes semmittevés közben fokozatosan csökken az intelligenciaszintünk. Lustálkodás közbe – ajánlják a pszichológusok – legalább kártyázzunk. Ezzel plusz 10 IQ pontot szerezhetünk. (b-e, mh)