Napraforgóból sajtolnának biodízelt Szegeden

A szegedi Gabonakutató Kht.-nél bemutatták a termelőknek azokat a kísérleti napraforgó-hibrideket, amelyek terméséből a biodízel alapanyagát lehet majd kisajtolni a jövőben. Bár a növényi eredetű üzemanyag előállításához Nyugaton inkább a repcéből nyerik az olajat, a szárazabb vidékeken – így Kelet-Magyarországon is – kevésbé kockázatos a napraforgó termesztése. A biodízel gyártására alkalmas napraforgó egy dologban különbözik „hagyományos” társától: termésének olajsavtartalma meghaladja a 80 százalékot. Az ilyen tulajdonságokkal bíró napraforgó nemesítésével már 1992 óta foglalkoznak Szegeden. Az első lépéseket amerikai vetőmagokkal tették meg a kutatók: először azt próbálták ki, hogy a behozott magvakból nemesítés nélkül milyen növények fejlődnek. Kiderült, hogy igencsak satnyák: meglehetősen betegesek voltak, kevés termést adtak, sőt, az olajsavtartalmuk is ingadozott. A kutatók ezért fogtak saját hibridek „előállításába” – mondta Dr. Pálvölgyi László, a Gabonakutató Kht. Olajnövények Igazgatóságának vezetője. A munka azonban a kilencvenes évek végén megszakadt: a kutatók felmérték, hogy az új fajták iránt nem nagyon lenne kereslet, a gazdák nem vennék meg a vetőmagokat. A biodízelgyárak építése Magyarországon ugyanis a hangzatos ígéretek ellenére sem haladt előre, a hagyományos étolajgyártáshoz pedig már megvoltak az alacsonyabb olajsavtartalmú, jól bevált hibridek. A nemesítés azután a közelmúltban újraindult, aminek az igazgató szerint az az oka, hogy a hagyományos napraforgó világpiaci ára csökkent, miközben a magas olajsav-tartalmú termést adó növényeké ehhez képest magasan maradt: Magyarországon körülbelül 60 ezer forintot fizetnek tonnánként a magokért.

Ez pedig azért van, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy akár már a közeli jövőben nagyon megnőhet a kereslet a biodízel iránt – az Európai Unió különböző előnyökkel is kecsegteti a gyártókat és a felhasználókat. Bár Magyarországon még tilos biodízelt használni, a gazdák exportra már termesztenek olajsavban gazdag magvú napraforgót. A termelők ehhez külföldről, főleg Franciaországból szerzik be a vetőmagot. Dr. Pálvölgyi László szerint viszont ezek a növények sem teremnek jól, és megbízhatóan a Magyarországi éghajlaton – hasonlóan a Gabonakutató által kipróbált amerikai napraforgókhoz. „Ezért bízunk abban, hogy az általunk nemesített hibridnek nagy sikere lesz a gazdák között” – mondta az igazgató. A nemesítés folyamata egyébként várhatóan 2-3 év múlva fejeződik be, a termelők akkor vihetik földjükre az első adag szegedi napraforgó-vetőmagot.