Ravasz: A minisztérium semmit nem fog bezárni és összevonni

Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója(Somogyi Tibor felvétele)
Gombaszög |

A középfokú iskolahálózatra átalakítás vár, Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter júniusban arról beszélt, intézmények összevonásának tervén dolgoznak. Arról, hogy ez mit jelent a magyar szakközépiskolák és gimnáziumok számára, Ravasz Ábelt, a tárcavezető tanácsadóját a Gombaszögi Nyári Táborban kérdeztük.

Mi a minisztérium célja ezzel a folyamattal?

A minisztérium célja, hogy segítsen a megyéknek optimalizálni a középiskolai hálózatot. Ugyanis a megyék döntenek arról, hogy milyen típusú középiskolából mennyi van és hol vannak ezek. De ez nem jelenti azt, hogy makroszintről nem látjuk, a jelenlegi hálózat túlságosan széttöredezett. Ezért együttműködésre hívtuk a megyéket és közöltük velük, ha optimalizációs stratégiákkal állnak elő, akkor ezeket támogatni tudjuk. A minisztérium semmit nem fog bezárni, semmit nem fog összevonni, de ha a megyék hajlandóak erre, akkor mi azt szívesen támogatjuk.

Az eddigi információk és az ön rálátása alapján hol lehet arra számítani, hogy ez az összevonás magyar középiskolákat és gimnáziumokat fog érinteni?

Egyelőre még nem kaptunk a megyéktől ilyen terveket. Az összevonásoknak nem kell azt eredményeznie, hogy fizikai épületek szűnnek meg. Az igazi pazarlás abban van, hogy azok az intézmények, amelyek tudnának egy szervezetként működni, ma akár több épületben, külön állnak. Nem gondolnak arra, hogy együtt is tudnának dolgozni. Nem kell, hogy bármilyen iskolát fizikailag bezárjanak a megyék. Tőlük egyébként érkeztek már pozitív visszajelzések, de semmi olyan, amiről konkrétan tudnánk beszélni.

Mégis, milyen régiókat érinthet az átalakítás?

Szerintem minden régiót érinteni fog, mert a hálózat az egész országban széttöredezett. A megyék döntenek erről, akik pozitívan reagáltak erre, beleértve a magyarlakta régiókat is.

A sajtóban megjelent, hogy például Párkányban és környékén történhetnek ilyen átalakítások.

Nekünk ilyen információnk nincs. Mi a megyéket kértük fel arra, tegyék le az asztalra, mit gondolnak erről, de, mint mondtam, nincsenek konkrét javaslatok az asztalon.

Egy szakértői, tanácsadói prizmán keresztül látszódik-e, hogy melyik régiókban fognak ilyen változások végbemenni?

Azt látni, hogy a kis létszámú magyar iskolákban is hatványozottan jelen van a széttöredezettség problémája. Például a szakközépiskolákról van szó, ahol az optimalizáció segíthet. Az biztos, hogy az adott megyén belül valósul meg az átszervezés, hiszen a középiskolák ezen régiók kompetenciájába tartoznak. El tudom képzelni, hogy egy megyén belül megpróbálják csoportosítani a szakközépiskolákat.

Lehetséges-e, hogy szlovák tanítási nyelvű intézménnyel vonjanak össze magyar intézményt?

Ez nem a mi kompetenciánk, hanem a megyéké. Valószínűleg, ha ilyen javaslat érkezne, akkor ugyanezt a kérdést feltennénk nekik mi is. Itt fontos megjegyezni, hogy az oktatási minisztérium az egyetlen, ahol még mindig főosztályi szinten foglalkozunk a kisebbségi ügyekkel. Ennek a főosztálynak a vezetője Petőcz Kálmán, ők fogják ezt a folyamatot monitorozni. A minisztérium általános álláspontja az, hogy az anyanyelvi oktatáshoz mindenkinek joga van középiskolai szinten is.

Tanácsadóként járhatónak látja azt az utat, hogy szlovák és magyar intézményeket vonjanak össze?

Ez nem az én személyes preferenciám. Azt gondolom, hogy egyszerűbb lenne az azonos tanítási nyelvű intézményeket csoportosítani, ha már erre sor kerül. De ez valóban megyei kompetencia. Mi ezeknek a terveknek a kidolgozásában próbálunk segíteni.

Mikorra várják, hogy a megyék benyújtják ezeket a terveket?

Szerintem a nyár végéig ezek meg fognak érkezni, szeptembertől már a részletekről tudunk kommunikálni.

Mivel motiválja a minisztérium, hogy létrejöjjenek ezek a tervek?

Elsősorban szakmai segítséget adunk, igénybe tudják venni a minisztérium apparátusát ehhez a tervezéshez. Illetve adminisztratív segítséget is nyújtunk. Ezenkívül törvényi változások is jönnek, amelyek lehetővé teszik majd, hogy mindezt jól meg tudjuk szervezni és végre tudjuk hajtani. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egyes terveknek a végrehajtásához a minisztérium pénzügyi segítséget is tud adni, ha erre szükség van.

A magyar középszintű oktatási hálózat átszervezése után ezen intézmények több vagy kevesebb pénzügyi forrással fognak rendelkezni?

A cél nem az, hogy pénzt vonjunk el a rendszerből, hanem az, hogy hatékonyabban használjuk fel azokat a forrásokat, amelyek a rendszerben vannak. Ha ugyanis a pénznek a jelentős része arra megy el, hogy alulszervezett, önfenntartásra képtelen intézményeket adminisztráljunk, akkor hasznosabb lenne, ha ez a forrás inkább a diákok érdekeit szolgálná. Egyébként elsősorban nem pénzügyi, hanem minőségi kérdésekről van szó. Azt látjuk, ha túl kicsi iskolák vannak, amelyek ráadásul nem dolgoznak együtt, akkor ez a diákok képzésének a rovására megy. Miközben jobb minőséget is kaphatnának egy jobban szervezett iskolától.

Mit szólnak ehhez az érintett iskolaigazgatók?

Egyelőre nincsen komolyabb visszajelzés az iskolaigazgatóktól. Számunkra most a releváns kommunikációs tér köztünk és a megyék között van. Feltételezem, ha megérkeznek a megyék javaslatai, akkor erre az érintett iskolaigazgatók reagálni fognak. Nem zárkózunk el a konzultációtól. Az ezzel foglalkozó államtitkárunk, Slavomír Partila korábban maga is középiskolai igazgató volt, és nagyon érzékenyen áll hozzá ehhez a kérdéshez. Ő lesz az, aki kezelni fogja ezeket az aggályokat és igyekszünk megoldásokat találni.

Számítanak-e ellenállásra az iskolaigazgatók részéről?

Mindig, minden reformmal szemben van ellenállás. Gondolom, hogy azok az iskolaigazgatók, akiknek az intézménye érintett lehet az átszervezésben, ellenállást tanúsíthatnak. De megismétlem, a megyéknek kell kommunikálniuk az iskolákkal, hiszen ők irányítják ezeket az intézményeket. Mi a folyamathoz csak segítséget tudunk adni.

Melyik tanév indulhat úgy, hogy a középiskolai hálózat átszervezése nagyrészt már megtörtént?

Feltételezem, hogy az első megyék, amelyek ügyesen lebonyolítják ezt a folyamatot, már a 2025/2026-os tanévet így kezdhetik. Mivel ugyanis adminisztratív átszervezésről van szó, azt nem olyan nehéz végrehajtani. Az első lépés az átalakítás bejelentése volt, ezt követi a megyékkel való konzultáció, az átalakítást megkönnyítő törvénymódosítás pedig szeptemberig megérkezik a parlamentbe. Az átszervezésnek az üteme és mértéke pedig a megyéknek az agilitásától függ.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?