Nagy feszültség, alacsony árak

Az elmúlt hetekben számtalan nyilatkozatban hangzott el, hogy ha nem sikerül változást elérni, nagyon sokan abbahagyják a termelést, hiszen a 30–35 korona körüli felvásárlási árak már a legjobbakat is veszélyeztetik.

Az okokat elsősorban a korona jelentős erősödésében látja a sertéstenyésztők országos szervezete. Állításuk szerint ugyanis a vágósertések euróban számolt felvásárlási árai tavaly óta gyakorlatilag nem változtak, viszont a tavalyi 38,50 koronás átlagos behozatali és felvásárlási ár idén a korona megerősödése következtében mintegy 5 koronával alacsonyabb szintet mutat. Ugyanakkor a hazai viszonyok ismeretében már az sem meglepő, hogy miközben a felvásárlási árak szintje csökken, az üzletekben a sertéshús ára jóformán alig változik, nem beszélve arról, hogy a sertések felneveléséhez szükséges bemeneti költségek egyáltalán nem csökkentek, sőt…

A piaci viszonyok ismeretében elmondható, hogy az év első harmadában tapasztalható alacsonyabb kereslet nyomán nemcsak nálunk, hanem a környező országokban is, az árak nyomottak. A statisztikai adatok viszont már jelzik, hogy megindultak felfelé, tehát a növekedés várhatóan bennünket is elér. A sertéstartó gazdaságok számára azonban idén a tavalyi 40 korona körüli átlagos értékesítési ár idén már csak vágyálomnak tűnhet. Az előrejelzések szerint feltehetően 37–38 korona körüli árral számolhatnak majd, miközben a legjobbak termelési költségei is elérik a 36–37 koronát kilogrammonként. Az azonban egyértelmű, hogy 40 koronás átlagos termelési költségekkel gazdálkodó állattartók nem tudják túlélni a piaci nyomást.

A leépítés az állatállomány létszámában az utóbbi években egyértelmű. Míg 2003-ban még több mint 1,6 milliós létszámú sertésállományt tartottak nyilván, mára a számuk egyharmaddal csökkent, s alig éri el az 1,1 milliót. Még érzékenyebb a leépítés az anyakocák létszámában. A három évvel ezelőtti 135 ezres kocalétszám már csaknem a felére, 76 ezerre zsugorodott. (sz)