Nagy emberek kicsiben – Vicenzo mester zenéje

Mivel az új ismeretek iránt legfogékonyabbak a tizenévesek, ezért sorozatunk különösen az ő figyelmüket hivatott felhívni azokra a dicső elődökre, akik példaképül szolgálhatnak számukra.

Vicenzo Galilei

A Galilei név hallatán a nagyszerű fizikus és matematikus, Galileo neve jut az emberek eszébe, hiszen a tankönyvek lapjain előkelő helyen szerepel. Mint mindenkinek, neki is volt apja. De az övé rendkívüli ember volt. Legalább olyan jelentős, mint világhírű fia, még ha jóval kevesebbet tudunk is róla.

Vicenzo Galilei a pisai templom orgonistájaként egyáltalán nem esett hasra az ókori görög tudósok eredményeitől. Sőt: szidta őket, mint a bokrot. Igazi olasz zenészként ugyanis nem tudott belenyugodni abba, hogy Püthagorász szerint azok a szép hangok, amelyek egész számokkal különböznek egymástól. Ezt ő kavicsropogásnak érezte. Óvta is Galileo fiát a matematikától, kilátásba helyezve, hogy még a derekát is letöri, ha ezzel az ósdi tudománnyal kíván foglalkozni. Nehéz megmondani, mit szólna haló poraiban, ha megtudná, hogy épp e fia újította meg a fizikát, azt vallva, hogy a természet beszél hozzánk, méghozzá a matematika nyelvén. ĺgy nem maradt hű, a tudomány nagy szerencséjére, az atyai intelemhez. Viszont Vicenzo mesternek igaza volt: a Püthagorász által lefektetett elvek bizony nem feleltek meg a szélesen áradó, dinamikus olasz muzsikának. ĺgy aztán az idősebb Galilei kénytelen volt saját hangskálát kialakítani.

Módszere nagyon sajátos, egyedi volt: különböző hosszúságú húrokat súlyokkal terhelt meg. Amikor bizonyos egész számú többszöröse volt a következő súly az előzőnek, a húr által kiadott hangot harmonikusnak találta. Ezzel a módszerrel eljutott egy olyan rendszerhez, amelyben a hangok kellemesen szóltak egymás mellett. A maga alkotta hangskálával azután kottázni kezdte a gyönyörű itáliai népdalokat. Sőt, saját dalokat is szerzett ennek alapján. A róla elnevezett módszer döntő mértékben befolyásolta a reneszánsz zene hangzásvilágának kialakulását, amelyet a későbbi barokk is átvett, sőt napjainkig is alkalmazzák. ĺgy a heves pisai orgonistának döntő szerepe volt a modern olasz zene kialakításában, tehát nem véletlen, hogy a későbbi korok közkedvelt műfaja, az opera is épp olasz földön született, s jórészt az is neki köszönhető, hogy a zenei szakkifejezések nyelve napjainkig az olasz.

Amikor megcsodáljuk a velencei gondolások utánozhatatlanul áradó énekét, vagy a nagy tenorok áriáit Benjamino Giglitől Luciano Pavarottiig, érdemes egy pillanatra az olasz reneszánsz zsenijére, Vicenzo Galileire gondolnunk, aki oroszlánrészt vállalt a mai zenei hangzásvilág kialakításában.