Műszemű sámánasszony

Az antik város annak idején a kelet-nyugati kereskedelmet lebonyolító karavánok útvonalán épült, ezért feltételezik, hogy Irán déli részéről vagy az Arab-félszigetről érkezett a karavánok egyikével. A lelet legnagyobb érdekessége azonban a bal szemgödrébe illesztett műszem – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Az olasz antropológusok, akik megvizsgálták a műszemet, elmondták, hogy egy 2,97 centiméter átmérőjű, 1,5 centiméter sugarú félgömbről van szó, amely talán bitumen masszából készült. Külső felén középen egy kis vésett kör látszik, amelyből sugarasan nyolc vonal indul ki. A protézis két oldalán egy-egy lyuk szolgál a rögzítésre. Viselője zsinórt fűzött bele, amelyet a fején hátul kötött össze. A mikroszkópos vizsgálat azt is kiderítette, hogy a félgömböt kívülről vékony arany-ezüst lemez borította.

A protézist nem az asszony halála után illesztették a szemgödrébe, nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy életében hosszan viselte: a félgömb hátsó felén közel a szélső feléhez látható egy kopás, amely járomcsonttól származik és a zsinór is vésett egy kis barázdát a lyukban.

Arra is találtak magyarázatot, hogy miért nem igazi szemhez hasonlító műszemet viselt az asszony, holott a régi mesterek rendelkeztek olyan tudással, hogy ezt is elkészíthették volna. A protézisnek valószínűleg főleg az volt a funkciója, hogy csillogása titokzatossá, természetfeletti hatalommal rendelkezővé tegye viselőjét. Olyan valakivé, aki meglátja azt is, ami a többi közönséges halandó előtt rejtve marad. ĺgy jutottak arra a következtetésre, hogy az asszony sámán lehetett. A sírban mellette találtak még egy türkiz nyakláncot, egy egzotikus formájú bronztükröt, továbbá körülbelül 30, helyi készítésű kelyhet és vázát.