MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Kairó. Katonazene és dobpergés fogadta Egyiptomban I. Ramszesz fáraó múmiáját. Vasárnap, százötven évvel azután tért vissza Egyiptomba a múmia, hogy a Királyok Völgyében lévő sírkamrájából elrabolták. Az atlantai múzeum, ahol eddig őrizték, pénteken adta át az egyiptomi küldöttségnek a mumifikált holttestet, amely a múzeum szerint I. Ramszeszé volt. „A Nílus fiai vagyunk. Légy üdvözölve Ramszesz, a nagybecsű Egyiptom építője” – énekelte a nemzeti lobogóval borított koporsó körül álló gyermekkórus az Egyiptomi Múzeum bejáratánál, míg kinn a katonazenekar játszott.

Zahi Havasz, az egyiptomi régészeti főtanács vezetője nagyszerű, civilizált gesztusnak minősítette a múmia visszaadását, bár úgy vélte, hogy a múmia „személyazonossága” nem teljesen bizonyos. „Nem vagyunk száz százalékig bizonyosak benne, hogy a múmia I. Ramszeszé, de száz százalékig biztos, hogy királyé volt” – hangsúlyozta. Más szakértők, így Emily Teeter, a chicagói egyetem keleti tudományok intézetének munkatársa szerint sincs meggyőző bizonyíték arra, hogy múmia I. Ramszeszé volt. DNS-vizsgálatok híján a tudósok történelmi, régészeti és más tudományos bizonyíték alapján azonosították a múmiát. Sokan a múmia testtartására hivatkoznak: karjait éppen úgy tették keresztbe, mint ahogyan a Ramszesz-korabeli fejedelmi múmiák esetében szokásos volt.

Mások szerint tagadhatatlan hasonlóságok mutathatók ki – főként az arcán – két leszármazottjával, I. Széthi és II. Ramszesz fáraóval, akiknek a múmiáját már azonosították. Havasz kizárta a DNS-vizsgálatok lehetőségét azok megbízhatatlanságára hivatkozva. Más egyiptomi régészeti vezetők már korábban elvetették a fáraók múmiáján elvégzendő DNS-vizsgálat lehetőségét, mivel attól tartanak, hogy a tesztek halomra döntenének egy sor korábbi elméletet.

Zahi Havasz elmondta, hogy a múmia egy évig a luxori múzeumban lesz látható. Felszólította a világ múzeumait: szolgáltassák vissza az egyiptomi régiségeket és remekműveket, így mindenekelőtt a berlini múzeumból Nofertiti (Norfretete) királyné mellszobrát és a londoni British Museumból a rosette-i követ.

I. Ramszesz a XIX. dinasztia alapítója volt, és időszámításunk előtt 1292 és 1290 között uralkodott. Nevezetes unokája, II. Ramszesz a dinasztia harmadik uralkodója.