Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál jobb

Csakhogy ma már önmagában ez sem elég. Illene tudnunk a „jó” HDL és a „rossz” LDL koleszterin szintjét is, mert a koleszterinrőlrendkívül gyorsan terjednek a féligazságok, sőt a hazugságok. „Doktor Google” korában rendszeresen, a legújabb tudományos ismereteket figyelembe véve kell tájékoztatni az embereket a magas koleszterinszint tényleges, kutatással alátámasztott veszélyeiről és a megfelelő kezelés előnyeiről. Amint azt Dr. Katarína Rašlová diabetológus megjegyezte, az anyagcsere-betegségekkel foglalkozó központjában naponta találkozik dezinformációkkal. 

Szív- és érrendszeri betegséget sok minden kiválthat. Viszonylag gyakran hozzák szóba a koleszterint, mintha ez az anyag lenne a legnagyobb ellenségünk... 

A jelenség oka egyszerű: a legtöbb ember – az ipari országokban több mint 50 százalék – szívinfarktusban és agyi érkatasztrófában, vagyis szív- és érrendszeri betegségben hal meg. 99 százalékban az ateroszklerózis az oka, ám ez nem jelenti azt, hogy az ember más ok miatt nem kaphat infarktust. Az ateroszklerózis, vagyis az érelmeszesedés azt jelenti, hogy az érfalon egy képződmény, plakk alakul ki, amely szűkíti az eret. Kevesebb vér tud átfolyni rajta, aminek következtében a szövetek nem kapnak elegendő tápanyagot. Rendkívül fontos ismeret, hogy érelmeszesedés koleszterin nélkül soha nem alakul ki. Évtizedek óta tudjuk, hogy a koleszterin milyen szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. Elsőként Nyikolaj Anyicskov orosz tudós írta le ezt, aki nyúlkísérleteket végzett. A természetes táplálékot fogyasztott nyulak nem pusztultak el, nem dugultak el az ereik, de azok, amelyeket magas zsírtartalmú élelemmel tömtek, infarktust kaptak. Forradalmi felfedezés volt ez a gyógyászat történetében. Ma már tudjuk, hogy a koleszterin, pontosabban „rossz” része, a tapadásra hajlamos LDL koleszterin az érben reakciót – gyulladást – vált ki. Ezt a gyulladást azonban nem valamiféle vírus vagy baktérium okozza. A szervezet védekező mechanizmusáról van szó, ami segíti az érelmeszesedés előrehaladását. Tudjuk azt is, hogy az esetek többségében az ér nem záródik el teljesen, vagyis nem mindig alakul ki infarktus vagy agyi érkatasztrófa. Kezelés nélkül a koleszterin állandóan csak rakódik le, és nagy a valószínűsége, hogy a gyulladás helyén megalvad a vér. Nos, épp ez a vérrög az infarktus leggyakoribb oka, teljesen elzárja az eret, a szövet elhal, mert nem kap sem tápanyagot, sem oxigént. 

A magas koleszterinszintet állítólag nem kell gyógyszerrel kezelni, elég az életmód megváltoztatása. Igaz ez? 

Ha valakinek emelkedett vagy ne adj' isten magas a koleszterinszintje, mindenféleképpen a megfelelő étkezés a kezelés alapja. Szándékosan nem diétáról, hanem olyan étkezésről beszélek, ami akár ízletes is lehet. Nem a hagyományos szlovák vagy magyar ételekre gondolok, amelyek valóban zsírokban gazdagok, viszont kevés zöldséget és gyümölcsöt tartalmaznak. Olyan étrendről beszélek, ami kevés állati, de sok növényi eredetű zsírt tartalmaz, amelyekben koleszterin helyett úgynevezett fitoszterolok vannak. Tény, hogy a sok koleszterin árt, viszont nélküle nem tudunk élni, mert minden sejt alkotóeleme. A szteroid hormonok kulcsfontosságú szerepet játszanak a létfontosságú események szabályozásában, és ezek alapja is koleszterin. Ahhoz, hogy megszülessünk, éljünk és magas kort érjünk meg, nem kell sok koleszterin. A normális koleszterinszint az, amivel a csecsemő születik. Például az átlagos „rossz” koleszterinszint kb. 3 mmol/l, a csecsemőé viszont csak 0,6, ami lényegében elég az egészséges fejlődéshez és élethez. Ám koleszterin olyan élelmiszerekben is van, amelyekre más okból fontosak. Az élet folyamán már a kisbabák koleszterinszintje is megnő, mert az anyatej is tartalmaz koleszterint. Ha olyan élelmiszereket szeretnénk, amelyek kedvezően hatnak a koleszterinszintünkre, akkor sok zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztanunk. Így lényegében olyan forrásból kapunk energiát, ahol nincs koleszterin, csak fitoszterol, ami nem képes koleszterinné alakulni. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"264946","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"360","title":"Válaszol Dr. Katarína Rašlová diabetológus","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Mivel magyarázható, hogy állítólag az északi országokban az általánosan ajánlott összkoleszterinérték magasabb, mint a nálunk preferált 5 mmol/l? 

Semmivel sem magyarázható, mert ez az állítás nem igaz. Nincs olyan koleszterinés trigliceridérték, ami földrajzi területhez kötődne. Csak ajánlott értékeink vannak, s minél alacsonyabb az érték, annál jobb. Az a kutatás, amelyben az egyik betegcsoport a jó és rossz koleszterinszintet hatásosan csökkentő gyógyszert kapott, a másik pedig úgynevezett placebót, vagyis hatóanyag nélküli gyógyszert, bebizonyította, hogy a hatóanyaggal kezelt betegek gyakran 50 százalékkal kisebb veszélyben voltak, hogy szív- vagy agyi infarktusban halnak meg, mint azok, akik placebót kaptak. Ha egy fiatal, egészséges embernek, akinek a családjában nem fordult elő infarktus, lényegében nincs kockázati tényezője és öszszkoleszterinértéke 5,5 mmol/l, az LDL-szintje pedig 4 mmol/l körül mozog, annak azt javasoljuk: igyekezzen, hogy 5 mmol/l, illetve 3 mmol/l alatt legyenek az értékei. Ám ha cukorbeteg, magas a vérnyomása, túlsúlyos, akkor legjobb lenne, ha értékei optimálisak lennének, vagyis a rossz koleszterin szintje 2,6, de még jobb, ha 1,8 mmol/l alatt lenne. Bizonyítékaink vannak arra, hogy ha a beteg együttműködik az orvossal, valóban meg tudja hosszabbítani az életét és elkerülheti az infarktust. Feltételezem, hogy ha véget ér az egyik most folyó kutatás, a rossz koleszterin optimális értéke még alacsonyabb szintre tolódik. Ezeket az értékeket mindig tudományosan megalapozott ismereteink alapján csökkentjük. Egyébként aki cukorbeteg, óriási a kockázat, hogy idő előtt hal meg szív- és érrendszeri betegségben vagy az érelmeszesedés valamelyik szövődményében. 

A kezelésben kulcsfontosságú szerepet játszik egy gyógyszercsoport, az úgynevezett sztatinok. 
Mellékhatásaikról elrettentő legendák keringenek. Melyek a legerősebb tények ezen állítások ellen? 

Mint már mondtam, a normális koleszterinértékek azok, amelyekkel a csecsemő a világra jön. Ahhoz a felismeréshez, hogy minél alacsonyabb, annál jobb, az után a kutatás után jutottunk, amely a koleszterinszintet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek számának és a hatásukra bekövetkezett halálozást csökkentő gyógyszer hatásfokát mérte. Sorsdöntő épp a sztatinokkal folytatott kutatás volt. Minél hatásosabb volt a hatóanyag, a koleszterinszint annál alacsonyabb és annál jobban hatott az ember túlélésére. Ezekben a kutatásokban több százezer ember vett részt. Meg kell jegyeznem: az utóbbi években nagy meglepetésemre és is találkozom olyan betegekkel, akik hetente többször jönnek hozzánk a rendelőbe, s amikor látom, hogy a koleszterinszintje magas, pedig korábban jó volt, s megkérdezem, miért nem szedi a gyógyszert, azt mondja: azt olvasta, hogy a sztatinoktól demenciát, agyi érelmeszesedést és más betegségeket lehet kapni. Szívesen elbeszélgetnék vele, tényekkel bizonyítanám az ellenkezőjét, de a váróterem tele van betegekkel. Felteszem a kérdést: miért hisznek az emberek bármelyik népszerű folyóiratnak vagy „Doktor Google-nak”, és miért nem bíznak az orvosban? Amit olvasott, az természetesen butaság, mert az Európai Unióban, így Szlovákiában is, a betegekhez jutó gyógyszereket független állami intézmények hagyják jóvá. A daganatos betegségek kezelésére használt kemoterápiának is sok mellékhatása van, de vele meghosszabbíthatja az életét. Egy gyógyszer nem kerül forgalomba anélkül, ne menne át a bizonyítékok és kutatások folyamatán. És persze a gyógyszergyáraknak sem érdekük, hogy egyrészt jó hírüket tönkretegyék, másrészt hogy a bíróságok zaklassák őket. Visszatérve a sztatinokhoz: az esetek 8 százalékában enyhe izomfájdalom jelentkezhet. Természetesen ez nem ok arra, hogy abbahagyjuk a kezelést. A gyógyszerek mennyiségével és a betegségek számával megnövekedésével párhuzamosan a mellékhatások előfordulásának valószínűsége is megnő, de minden beteg profitál a kezelésből. A világon semmi sem fekete és fehér, s így van ez a gyógyszerekkel is. Mint mondtam, a preparátumok regisztrációja és orvosi ajánlásának lehetősége mindig attól függ, hogy milyen jótékony hatása lesz. 

A sztatinok és általában a gyógyszerek ellenzői gyakran azzal érvelnek, hogy a sok preparátum a gyógyszeripar megabiznisze... 

Az eredeti és a generikus sztatinok között nincs különbség. Ára 3–4 euró között mozog, tehát ez senkinek sem megabiznisz. Természetesen semmi nincs ingyen. Nem könnyű kifejleszteni egy gyógyszert, aminek ekkora gyógyászati súlya van nemcsak az egyén, hanem a teljes népesség egészségére is. Először a molekulát kell feltalálni, amiről feltételezik, hogy hatásos, ezután következik a szintézis, majd a sejtkultúrákon és az állatmodelleken, az egészséges önkénteseken végzett kísérlet, és csak azután kezdődnek a kísérletek a betegeken. Ahhoz, hogy valamilyen ismerethez jussunk, legalább 10 év kell. Kutatók, orvosok, páciensek vesznek részt ebben a munkában, aminek ára van. Abban, hogy ma Szlovákiában a férfiak átlagéletkora 73, a nőké 78 év, de Franciaországban például 10 évvel több, óriási szerepe van az orvostudománynak. Az emberi élet ugyanis jelentős mértékben az érelmeszesedés és szövődményei megfelelő kezelésének köszönhetően hosszabbodik. Ha nem lenne kutatás és fejlődés, nem lenne gyógyszer sem. S ne felejtsük el, hogy biznisz mindenhol van, de az az érték, amit a gyógyszeripar teremt, összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint például valamely autótípus értéke. 

Mennyire hatásosak a „házi gyógyszerek”? 

Én a bizonyítékokra épülő orvostudomány híve vagyok. Ha valamely házi szer hatása beigazolódik, azt mondom: igen, ez működik, tudományosan bizonyított. Ám ilyen bizonyítékaink nincsenek. A média óriási feladata, hogy a közvéleményt elsősorban az orvostudomány bizonyított vívmányairól tájékoztassa. 

A koleszterinszintet hatásos gyógyszerrel már tudjuk csökkenteni, de hogyan védekezzünk a dezinformációk ellen? 

Elsősorban tanulással, amit már a bölcsődében el kell kezdeni. A kicsiket abban az értelemben kell tanítani, hogy elmondjuk, hogyan jutottunk azokhoz az ismeretekhez, amelyeket átadunk nekik. Rengeteg egyéb információ is eljuthat hozzájuk, de mindig fel kell tenniük a kérdést, hogyan született az az ismeret, és kutatni, hogy az, ami új és meglepő, valóban igaz-e. Szerintem ez az egyedüli védekezési mód a féligazságok és dezinformációk ellen.