Mindennek pontosan kellett volna történnie

Tegnap délután 17 óra körül kellett volna leszállnia a Marsra az ExoMars orosz–európai űrexpedíció Schiaparelli leszállóegy-ségének.

Darmstadt. Bár a landolás sikerét jelző információk tízperces késéssel jutnak el a Földre, akkor sem érkezett hír a manőverről. A szakemberek a jobb jelvételre vártak, így lapzártáig nem derült ki, sikerült-e a leszállás. A három napig tartó műveletet vasárnap délután kezdte meg a ExoMars űrexpedíció egysége. A Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett modul a terveknek megfelelően, rendben levált szállító eszközéről, a Trace Gas Orbiterről (TGO). Fő feladata az lenne, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Az ExoMars európai–orosz közös expedíció. Az ESA 1,3 milliárd eurót, az orosz partnerintézet, a Roszkoszmosz egymilliárd eurót fektetett bele. Az 577 kg tömegű Schiaparelli szondát és a hordozót március 14-én indították útjára a Bajkonurból.

„Mindennek millimásodpercnyi pontossággal kell történnie, miközben képességünk az események befolyásolására egyenlő a nullával” – mondta korábban Jorge Vago argentin mérnök, az ESA szakértője a landolással kapcsolatban. A manővert ugyanis egy számítógép irányítja, az adatoknak pedig tíz percre van szükségük ahhoz, hogy a Marsról eljussanak a Földre. Mire az irányítóközpontba megérkeznek az esetleges problémákról szóló információk, a Schiaparelli addigra talán már a Mars vörös homokjában fekvő űrszemétté válik – mondta. Vago azonban magabiztos volt, mert „a szimulációk szerint a siker esélye csaknem 98 százalékos”. (MTI)